A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

Események nem találhatóak
Szűrő
  • Alapszabály - A Biblia Szövetség létesí­tő okirata (2006)

    Az alapszabály letölthető PDF formátumban: BSz_Alapszabaly_2006.pdf

    1. Bevezető rész

      1.§. Az alapí­tók az egyesület céljának elérése végett azokat a keresztyén hitre jutott egyháztagokat kí­vánják a szervezetbe összefogni,
      - akik készek munkálni egyházuk megújulását és felelősséggel vállalják a hí­vő ember küldetését,
      - akik a Bibliát Isten kijelentésének tartják,
      - akik - a reformátori hitvallások szellemében - egyet értenek a biblikusan értelmezett evangélizációval, a hitre jutottak bibliai taní­tásával, az emberek folyamatos lelki-erkölcsi megújulásával.

      2.§. Az egyesület neve: Biblia Szövetség
      Székhelye: 2119 Pécel, Kálvin tér 2/b.

    2. Az egyesület célja

      3.§. Az egyesület célja az evangélium hirdetése és a keresztyén etikai normák képviselete a társadalomban.
      Célja továbbá:
      - hogy segí­tse a keresztyén emberek összefogását, erősí­tse kapcsolataikat,
      - hogy bibliaiskolai oktatással támogassa a keresztyén gyülekezetek megerősödését,
      - és tagjait szervezze a szolgálatra, valamint a biblikus életvitelre.

      4.§.

      1. A Szövetség a 3. §-ban meghatározott célok elérése végett
        1. Országos Bibliaiskolát alapí­t és tart fenn,
        2. karitatí­v és diakóniai tevékenységet végez,
        3. hitéleti tevékenységet fejt ki,
        4. folyóiratokat ad ki,
        5. könyvkiadást végez,
        6. szociális támogatást nyújt,
        7. gyermek és ifjúsági munkát végez,
        8. lelkigondozó és taní­tói munkát fejt ki,
        9. házasság- és családgondozói, továbbá;
        10. bel- és külmissziói tevékenységet végez,
        11. konferenciákat, előadásokat szervez és rendez,
        12. állásfoglalásokat készí­t és tesz közzé a távirati irodák, médiák vagy saját kiadású nyomtatványok segí­tségével,
        13. Internetes honlapot szerkeszt és működtet,
        14. együttműkodik más hazai civil szervezetekkel, egyházakkal, szükség szerint bekapcsolódik az ezek által vállalt feladatok végzésébe,
        15. kapcsolatot keres és tart fenn külföldi civil szerveződésekkel és egyházakkal.
      2. A Szövetség közhasznú tevékenysége: az oktatás, ismeretterjesztés, házasság- és családgondozás; a gyermekek és az ifjúság testi és lelki egészségmegőrzése (mentál-higiénés), képességfejlesztése; valamint a lelki gondozó, szociális, karitatí­v, diakóniai és taní­tói munka.
      3. A Szövetség szolgáltatásaiban a tagokon kí­vül más személyek is részesülhetnek.
      4. A Szövetség az igénybe vehető szolgáltatásait és a működéséről szóló tájékoztatást folyóiratában hozza nyilvánosságra.
    3. Az egyesületi tagság

      5.§. A Biblia Szövetség tagja lehet az a magát Isten megváltott, újjászületett gyermekének valló keresztyén, aki

      1. elfogadja és vallja a Szentí­rás abszolút isteni tekintélyét,
      2. elkötelezte magát a Szentí­rás szerinti életre, vállalva a Szövetség erkölcsi fegyelmét,
      3. odaszánta és felajánlja magát Jézus Krisztus szolgálatára: egyrészt a lélekmentésre, másrészt egyháza és gyülekezete külső és belső épí­tésére,
      4. aláí­rásával is elfogadja a Szövetség Alapszabályát és Hitvallását,
      5. akinek felvételét a Szövetség két tagja ajánlja és a Szövetség Tanácsa jóváhagyja. A tagfelvétel rendjét a Szövetség Tanácsa határozza meg.

      6.§. A tagok jogai:
      A Szövetség tagjai jogaikat a Szövetség céljai megvalósulásában való aktí­v közreműködés által gyakorolják. A tagok a közgyűlésen javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek, a Tanács és a Bizottságok tagjává választhatók.

      7.§. A tagok kötelességei:
      A tagok kötelesek a Szövetség céljai megvalósí­tásában önzetlenül és áldozatkészen részt vállalni.A Szövetség terheinek hordozásában minden tag anyagi erejéhez mérten önként vállalt mértékben köteles részt venni.

      8.§. A tagság megszűnése:

      1. A tagság megszűnik:
        1. kilépés,
        2. elhalálozás,
        3. kizárás és
        4. automatikus kizárás esetén.
      2. Kizárási ok: ha a tag magatartása ellentétes a Szövetség célkitűzéseivel és Hitvallásával.
      3. Automatikus kizárás: ha a tag három éven át jogait nem gyakorolja és a vállalt kötelezettségeit nem teljesí­ti. Nem lehet automatikusan kizárni azt a tagot, aki a fentieket rajta kí­vül álló okok miatt nem teljesí­ti.
      4. A kizárás és az automatikus kizárás kérdésében elsőfokon a Fegyelmi Bizottság, másodfokon a Szövetség Tanácsa dönt.
    4. Az egyesület szervezete és képviselete

      9.§. Közgyűlés:

      1. A Szövetség legfőbb szerve a nyilvános közgyűlés, amelyet évente legalább egyszer a Szövetség folyóiratában meghirdetve vagy í­rásban, napirend egyidejű közlésével kell összehí­vni. A közgyűlést akkor is össze kell hí­vni, ha az ok és cél megjelölésével a tagok egyharmada kí­vánja. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, és akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.
      2. A közgyűlés határozatképtelensége esetén - ha a közgyűlésre szóló meghí­vásban a napirend és a hozandó határozat tárgya is fel van tüntetve - egy órán belül újabb közgyűlés hí­vható össze. Az újabb közgyűlés a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.
      3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
        1. az alapszabály és a hitvallás megállapí­tása és módosí­tása,
        2. a Szövetség ügyintéző szerveinek megválasztása,
        3. az évi költségvetés meghatározása,
        4. az előző évi költségvetés végrehajtásának, továbbá a főtitkár beszámolójának elfogadása,
        5. dönt a közhasznúsági jelentés elfogadásáról,
        6. a Szövetség más szervezettel való egyesülésének, továbbá a feloszlásának kimondása.

      10.§. Tanács:

      1. A két közgyűlés közötti időszakban az ügyeket a Szövetség Tanácsa intézi. A Tanács 15 választott tagból és három póttagból áll. A Szövetség Tanácsa tagjai sorából titkos szavazással választja meg az elnököt, alelnököt, főtitkárt, titkárt, vagy titkárokat, a belső ellenőrt és a Fegyelmi Bizottság elnökét. A Tanács tagjai feladatuk ellátásáért dí­jazásban nem részesülnek. A Szövetség Tanácsa dönthet fő- vagy mellékállású elnöki, alelnöki, főtitkári vagy titkári megbí­zatásokról. A Tanács munkájában a póttagok, a Felügyelő Bizottság elnöke és meghí­vott tagja tanácskozási joggal vesznek részt. A Tanács tagjainak idő előtti lemondása, elhalálozása, kilépése vagy hosszabb akadályoztatása esetén a Tanács határoz a póttag tagként történő bevonásáról.
      2. A Tanács üléseit legalább félévenként - a napirend megjelölésével - í­rásban kell összehí­vni. A Tanács határozatképességéhez legalább nyolc tag jelenléte szükséges. A Tanács határozatait nyí­lt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a levezetőelnök szavazata dönt. A jelenlevő tagok egyharmadának kérésére titkos szavazást kell tartani. A Tanács döntéseiről a Szövetség tagjait folyóiratában tájékoztatja, szükség esetén az érintettekkel í­rásban közli.
      3. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja és nem vehet részt a határozat meghozatalban a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a közeli hozzátartozó. (PTK. 685. § b. pont).
      4. A tanács határozatában nem vehet részt az 1997. évi CLVI. törv. 8. §-ban meghatározott eseteken kí­vül az, aki vagy akinek közeli hozzátartozója javára bármilyen javadalmazást (munkabér, tiszteletdí­j, stb.) állapí­tanak meg.
      5. A Szövetség Tanácsa dönt a főállású munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámáról, a Bibliaiskola igazgatójának és a folyóiratok felelős szerkesztőinek megbí­zatásáról.
      6. A Tanács hatáskörébe tartozik a belső szabályzatok jóváhagyása.

      A Tanács előzetesen megtárgyalja a közhasznúsági jelentést, és dönt annak közgyűlés elé történő terjesztéséről.

      11.§. A Szövetség képviselete:
      A Szövetség képviseletére az elnök vagy az alelnök, a főtitkár, ill. a titkárok önállóan jogosultak.

      12.§. Elnök feladat- és hatásköre:

      • Az elnök hí­vja össze és vezeti az éves rendes, illetve a tagok legalább egyharmada által kért rendkí­vüli közgyűlést.
      • Az elnök a Szövetség Tanácsának - illetve a törvényi feltételek megléte esetén a Felügyelő bizottság - kérésére is összehí­vja a rendkí­vüli közgyűlést, és vezeti azt.
      • Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki teendőket az alelnök látja el.

      13.§. Főtitkár feladat- és hatásköre:

      • A Szövetség Tanácsával egyetértésben a Szövetség feladatainak meghatározása és azok végrehajtásáról való intézkedés.
      • A Szövetség ügyvezetésének irányí­tása, a közgyűlés és a tanácsülések tárgyalási anyagának előkészí­tése, gondoskodás az ülések összehí­vásáról. A Szövetség munkájáról a közgyűlés előtt évente beszámol.
      • A titkárok tevékenységének összehangolása.
      • A Szövetség alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört gyakorolja.
      • A főtitkárt akadályoztatása esetén az arra kijelölt titkár teljes jogkörrel helyettesí­ti.

      14.§. Titkárok feladatai:

      • Részt vesznek a Szövetség feladatainak kidolgozásában és azok megvalósí­tásában.
      • Feladatuk az adminisztrációs munka irányí­tása, felügyelete, a tagság nyilvántartása.
      • Végrehajtják a Szövetség Tanácsa által részükre meghatározott konkrét feladatokat.
      • A Tanács által meghatalmazott titkár gondoskodik a Szövetség pénzügyi rendjének fenntartásáról, költségvetési tervezetet készí­t és ismerteti a Tanáccsal, a közgyűléssel, a Szövetség pénzügyi helyzetéről a Tanácsot folyamatosan tájékoztatja, a Tanács által előzetesen megtárgyalt közhasznúsági jelentést a közgyűlés elé beterjeszti.

      15.§. A belső ellenőr a Szövetség gazdálkodásának rendszeres ellenőrzésével a Tanács munkáját segí­ti. Feladatait a Tanács állapí­tja meg.

      16.§. A Szövetség tevékenységének ellenőrzése

      1. A Szövetség működését és gazdálkodását a három tagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi.
      2. A Felügyelő Bizottság elnökből és két tagból áll, munkáját az elnök szervezi és irányí­tja.
      3. A Felügyelő Bizottság törvényben biztosí­tott keretek között az általa megállapí­tott ügyrend szerint végzi tevékenységét.
      4. Az ellenőrzés során tapasztaltakról jelentést készí­t és azt a Szövetség elnökének továbbí­tja. Az ellenőrzés tapasztalatairól a Bizottság elnöke az évi költségvetés végrehajtásának tárgyalásakor a közgyűlést tájékoztatja.
      5. A Felügyelő Bizottság a célszerinti tevékenységet súlyosan veszélyeztető intézkedés végrehajtását a jelentés továbbí­tásától a Tanács intézkedéséig jogosult felfüggeszteni.
      6. Amennyiben a feltárt hibák helytállóak, a Tanács határidő kitűzésével azok kiküszöbölésére az intézkedést megteszi, arról a Felügyelő Bizottságot értesí­ti.

      17.§. Fegyelmi Bizottság:

      • Az első fokú Fegyelmi Bizottság három tagból és két póttagból áll. A Bizottság elnöke a Szövetség Tanácsának tagja, két tagot és a két póttagot a közgyűlés választ. A kizárás alapjául szolgáló magatartást és a tag személyét a Szövetség elnökének kell bejelenteni.
      • A Bizottság elnöke gondoskodik az eljárás lefolytatásáról, és az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést a Szövetség elnökének 15 napon belül továbbí­tja.

      18.§. Területi felelősök:

      • Magyarországot a tagok közötti kapcsolattartás erősí­tésére, a szövetségi célok hatékonyabb végzésére a Szövetség Tanácsa területekre osztja fel, ezek a területek, mint szövetségi körzetek szervesen kapcsolódnak a Biblia Szövetséghez, és nem önálló jogi személyek. Öt éves időtartamra a körzetekben élő tagok maguk közül felelőst választanak, aki a körzet munkáját szervezi, és tartja a kapcsolatot a Szövetség titkárával. A felelőst a Biblia Szövetség ügyintéző szerveinek választását követő fél éven belül kell megválasztani.
    5. Az ügyintéző szervek választása

      19.§. A Szövetség Tanácsának tagjait és póttagjait, a Felügyelő Bizottság elnökét, két tagját és póttagját, valamint a Fegyelmi Bizottság két tagját és két póttagját a közgyűlés a Szövetség tagjai közül közvetlen és titkos szavazás útján választja. A választás öt évre szól, a választást jelölés előzi meg. A választás részletes szabályait a Szövetség Tanácsa szabályzatban állapí­tja meg.

    6. Az egyesület és a protestáns egyházak kapcsolata

      20.§. A Biblia Szövetség együttműködésre törekszik Hitvallása és célkitűzései alapján a reformátori alapokon álló egyházakkal.

    7. Egyéb rendelkezések

      21.§.

      1. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósí­tása érdekében végezhet, és azokat nem veszélyeztetheti.
      2. A gazdálkodása során elért eredményeit nem osztja fel, azt kizárólag közhasznú tevékenységre fordí­tja.

      22.§.

      1. A Szövetségnek olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a közgyűlések és tanácsülések döntéseinek tartalma, időpontja, hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők számaránya, s ha lehet akkor a személye megállapí­tható.
      2. A Szövetség közhasznú gazdálkodásával kapcsolatos iratokba megkeresésre az ok megjelölésével, í­rásban közölt időpontban bárki, továbbá a közhasznúsági jelentésbe az éves költségvetés végrehajtásának elfogadása során a közgyűlésen résztvevők betekinthetnek.

      23.§. A Szövetség pártpolitikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak támogatást nem ad, tőlük el nem fogad. Országgyűlési képviselő-, megyei-fővárosi önkormányzati képviselő választáson jelöltet nem állí­t és nem támogat.

    8. Záró rendelkezések

      24.§. A Szövetség vagyonának hovafordí­tásáról - feloszlás esetén - az utolsó közgyűlés határoz.

      25.§. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az 1989. évi II. törv. és az 1997. évi CLVI. törv. rendelkezései az irányadók.

    9. Hatályba léptető rendelkezések

      26.§. Az 1997. május 1-én módosí­tott Alapszabály a 9.§ (1) és (2) bekezdése kivételével a közgyűlés jóváhagyásával egyidejűleg lépett hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 9.§ (1) és (2) bekezdésének hatályba lépése 1997. május 2.

      27.§. Az 1998. május 1-én módosí­tott Alapszabály a közgyűlés jóváhagyásával egyidejűleg lép hatályba. Az 1998. május 1. napon megválasztott Felügyelő Bizottság megbí­zatása négy éves időszakra szól.

      28.§. A 2006. május 1-jén módosí­tott Alapszabály a közgyűlés jóváhagyásával lép hatályba. A 4.§ (1) bekezdésre vonatkozó módosí­tást már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, a 18. § rendelkezései visszaható hatállyal ismerik el az eddigi körzeti cselekményeket.

    Módosí­tásokkal egybeszerkesztve az utolsó módosí­tás napján, a 2006. május 1-jei közgyűlés határozata alapján.

    Budapest, 2006. május 1.

    {no-jpbookmark}

Filmismertető

Phillips kapitány
2013. november 25. hétfő
2013-ban sorra mutatták be az izgalmasabbnál izgalmasabb túlélő drámákat a rangos nemzetközi...
Csúcshatás (Limitless)
2011. április 18. hétfő
(színes, feliratos, amerikai akcióthriller, 105 perc, 2011)  A Csúcshatás lehetne sokkal...
Fekete mise
2015. november 11. szerda
A Black Mass problémás üzenetet hordoz, egy problémás, egyre...
Vadállatok (Savages)
2012. október 13. szombat
Minden kétséget kizáróan az év legtalálóbb filmcímének képzeletbeli díját Oliver Stone...
Az éhezők viadala (The Hunger Games)
2012. április 27. péntek
színes, feliratos, amerikai sci-fi akciófilm (2012)(Csak 16 éven felülieknek) Mivel nem olvastam...
Rumnapló (The Rum Diary)
2011. november 29. kedd
Hazai bemutató: 2011. december 1. színes, feliratos, amerikai kalandfilm, 120 perc, 2011 16...
Rio
2011. máj. 02. hétfő
színes, magyarul beszélő, brazil-kanadai-amerikaianimációs vígjáték, 96 perc, 2011 Egyszer volt,...
Holnapolisz
2015. június 14. vasárnap
Manapság valahogy nem tudunk kifogyni a mozikban a disztópikus...
Prometheus
2012. szeptember 29. szombat
színes, magyarul beszélő amerikai sci-fi, 126 perc, 201216 éven felülieknek DVD-n megjelenik:...
Ida
2015. február 20. péntek
Már csak alig pár nap van hátra az idei Oscar-gáláig,...

Könyvismertető

Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...

Képek

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Kövess minket facebookon!