Tőzsdecápák 2.
- Írta: Weberné Zsikai Mária
Amerika pénzügyi központja a Wall Street köszöni szépen, továbbra is jól van. Bár Oliver Stone rendező kameráján keresztül nézve: az elmúlt 23 évben történt egy s más, amitől a dolgok csöppet sem fordultak jobbra. A Tőzsdecápák 1987-es első részében bemutatott pénzügyi aljasságok mára már pitiáner kis ügyeknek tűnnek.
A folytatásban most megtudhatjuk, hogyan lesz a kapzsiság az újabb gazdasági válság okozója, és milyen esélyei vannak a börtön utáni újrakezdésre az áldozat és elkövető szerepét egyszerre betöltő Gordon Gekkonak (Michael Douglas). Az új Tőzsdecápák film bemutatja a rombolás eszközeinek legkorszerűbb fegyvertárát: a jóhírű cégeket teljes csődbe döntő vad pletykákat, a hitelkockázat másokra hárítását lehetővé tevő származékos ügyleteket. Mindezek a legerősebb mérgeknél is hatásosabban ölik meg az üzletet és a gazdaságot.
Oliver Stone rendező - aki maga is egy Wall Street-i bróker fia - elég jártas a témában ahhoz, hogy ha állnevek felhasználásával is, de meggyőzően bemutasson a pénzvilág irányítói közül néhány jellemző figurát: Ace Greenberget, Jamie Dimont. Nouriel Rubinit, a híres New York Egyetem közgazdászát, aki előre megjósolta napjaink gazdasági összeomlását, vagy az újságokból ismerősen csengő cégeket: a Bear Stearns-t, a Lehman Brothers-t, Goldman Sachs-t.
Az előző Tőzsdecápák film története a 80-as évek végén fejeződött be, amikor Gekkot elítélték bennfentes tőzsdei kereskedésért, értékpapír csalásért. A folytatásban most éppen arra készül, hogy újjáépítse pénzügyi karrierjét. Még éppen időben ahhoz, hogy tanúja legyen a 2008-as gazdasági összeomlásnak. A filmrendező (Oliver Stone) bámulatos hozzáértését, Allan Loeb és Stephen Schiff csípős, elevenbe vágó, szellemes forgatókönyve és a hihetetlenül jó színészi teljesítmény segíti abban, hogy szenvtelen bepillantást kapjunk a pénzvilág nagytétekben játszó szereplőinek: a kapzsi bankárok és az alattomos tőzsdei kereskedők hétköznapjaiba.
Gordon Gekkot a film elején senki sem várja, amikor elhagyja a börtönt. Elvált felesége már rég elfelejtette, fia kábítószer túladagolásban meghalt, amit lánya Winnie (Carey Mulligan) nem tud neki megbocsátani. Winnie baloldali beállítottságú barátaival korrupciós ügyeket leleplező internetes portált üzemeltet, és látni sem akarja bukott apját. Winnie udvarlója, Jake Moore (Shia LaBeouf), a Keller Zabel Investments kereskedője, és Gordont (Winnie apját) egy előadás alkalmával ismeri meg. Jake okos, rámenős és gazdag, pártfogoltja a Keller Zabel alapítójának, a becsületes, keményen dolgozó Louis Zabelnek (Frank Langella). Az események alakulásának egy tragikus fordulat ad új irányt. Louis Zabel öngyilkosságot követ el, amikor cége részvényei zuhanni kezdenek, nem is sejti, hogy előre kitervelt ördögi pletyka eredményeként. A gyilkos szóbeszéd elindítója a könyörtelen James Bretton (a zseniális Josh Brolin), aki a hatalmas befektetési bankóriás, a Churchill Schwartz tulajdonosa, és összeroppantja a Keller Zabelt, hogy fillérekért megszerezze.
Jake-et megrázza mentorának (Louis Zabelnek) halálhíre, és bosszút forral. A minden hájjal megkent Gordon Gekko pedig felbújtja őt a Bretton elleni harcra, azzal a jólértesült hírrel, hogy tudomására jutottak Bretton titkos svájci bankügyletei. Közben Bretton munkát ajánl Jake-nek, és úgy tűnik, a lelkes ifjú előtt végre megnyílik a lehetőség, hogy dúsgazdag legyen, és nyereségét a Dr Masters (Austin Pendleton) irányításával működő, megújuló fúziós energia hasznosításán fáradozó cégbe fektesse. Jake a filmben jófiúként teljesedik ki: önzetlen, környezettudatos, zöld energiát hasznosít. Értékrendje azonban eltorzult. S a többi Wall Streeti szereplőhöz hasonlóan távolról sem makulátlan. Winnie elől eltitkolja Gekkóval kötött érdekkapcsolatát, mindaddig, amíg egy apa-lánya találkozót nem üt nyélbe kettőjük között. Gordon pedig – visszaélve Jake szerelemtől vezérelt szándékával – egy nagyon mocskos trükköt vet be. Persze mindeközben kiderül, hogy Winnie sem volt teljesen őszinte. Feltűnik még a színen Sylvia Moore (Susan Sarandon), Jake ingatlanspekulációban utazó anyukája, aki folyamatosan kisebb–nagyobb kölcsönöket présel ki egyetlen fiacskájából.
A film a rendkívül szellemesen ábrázolt intrika mellett egy szemtelenül kihívó szerelmeslevél a New York-i Manhattanhez. A kiváló operatőri munka nyomán a pénzügyi központ csillog és villog, miközben az emberi lelkek felemésztődnek, és a hatalmas összegek könyörtelenül gazdát cserélnek.
Bár van jellemfejlődés, mégis elsősorban egy cselekmények által vezérelt filmet láthatunk, amelyet Jake, Zabel halála miatt érzett bosszúvágya visz előre, miközben látszólag önzetlenül azon fáradozik, hogy Winnie-t apjával összebékítse. Még Gekko-n is erőt vesz az apai felelősség érzése, az élet értelmébe vetett hit reménye, amikor kiderül, hogy a lánya terhes. Pénz iránti imádata azonban makacsul fogva tartja, s közben maga is embereket és intézményeket dönt romba.
A film bővölködik a pénzvilág nagyjainak rezzenéstelen arcú, gyilkos párbeszédeitől: „Ha nem terjesztessz rólam hazugságot, nem mondom el rólad az igazat.” Az egyik jelenetben Jake megkérdezi Brettont, mondjon egy összeget, amennyiért kiszállna a gyilkos üzletből, és boldogan élne, amíg meg nem halna. Bretton önelégült mosollyal csak annyit mond: „még többért”. A kijelentés kemény figyelmeztetés: nincs megállás annak számára, akinek a pénz az istene. A moziban átélői lehetünk a pénz imádata és a kettős értékrend okozta emberi és társadalmi tragédiáknak. Gondolatunkba két bibliai igazság is bevillanhat (1Tim 6,9-10 és Mt 6,24). S megérthetjük, hogy aki gyűlöli Istent, az miért keveredik mindenféle gonoszságba. A film a munkát már nem kenyérkeresetként mutatja be, nem a tisztes megélhetés a tét. A pénz hatalmával a világot a pénzügyi központ elítje irányítja. Magukat Istennek képzelve mozgatják az eseményeket, döntenek életről és halálról, helyezkednek minden és mindenki fölé. Gőgjüktől azonban nem látják esendő voltukat. Meggyőződésük, hogy ők mindent elértek (...), de lelkükben kárt vallottak. A Tőzsdecápákból fanyar humorú képet kapunk arról, milyenek korunk bolond gazdagjai.
A film nagy erőssége az idős Michael Douglas szinészi teljesítménye. 1987-ben, amikor belelépett Gordon Gekko krokodilbőr cipőjébe, még nem is sejtette, hogy, ez a nevezetes szerep még abban az évben meghozza számára az Oscar-díjat is. Azonban az Amerikai Film Akadémia kitüntető figyelme Gordon Gekko szerepe iránt itt még nem ért véget: Gekko felkerült minden idők legnagyobb főgonoszainak 50-es listájára. Felejthetetlenül botrányos mondatait még most is kívülről fujják a mozi szerelmesei: „Az irigység jó, az irigység rendben van, az irigység működik.” Már 1987-ben tudtuk, hogy itt valami rettenetesen és visszafordíthatatlanul elromlott, és a mostani folytatás csak megerősíti, hogy nem tévedtünk. A remek film a közelmúltban átélt pénzügyi világválság tanulságait visszhangozza. Az újabb Tőzsdecápák film egyetlen hibája, hogy a vége hollywoodi lett.
Oliver Stone filmrendezőtől már megszoktuk, hogy jó érzékkel tapint a körülötte levő világ fajsúlyos kérdéseire. Tette ezt már 1986-ban is a vietnami háborút feldolgozó Plattoonban, vagy a nagy vihart kavart JFK (1991) című filmjében, ami a John F. Kennedy meggyilkolásához vezető eseményeket boncolgatja, de a 2006-ban készült W. című alkotása is idesorolható, amelyik idősebb George W. Bush életrajzi filmje.
Weberné Zsikai Mária
|
Tőzsdecápák: A pénz nem alszik (2010)
(Wall Street: Money Never Sleeps) színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 135 perc
rendező: Oliver Stone forgatókönyvírók: Allan Loeb, Stanley Weiser, Oliver Stone operatőr: Rodrigo Prieto szereplők:
Michael Douglas (Gordon Gekko) Shia LaBeouf (Jake Moore) Carey Mulligan (Winnie Gekko) Josh Brolin (Bretton James) Charlie Sheen (Bud Fox) Martin Sheen (Carl Fox) Susan Sarandon (Sylvia Moore, Jake anyja) Frank Langella (Louis Zabel) |
cím: 2119 Pécel, Kálvin tér 2/b (
tel./fax: 06-28-452-334
email: 
webmester: 
számlaszám: 11742331-20002279 (OTP)
adószám: 19171982-1-13