A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

Események nem találhatóak

Blue Valentine

Blue-Valentineszínes, feliratos, amerikai romantikus dráma, 112 perc

 

Hazai bemutató: augusztus 18.

(16 éven aluliaknak nem ajánlott!)

 

Miért érnek rendre véget a szerelmi kapcsolatok? Miért nem sikerülnek a házasságok? Miért bomlanak fel hipp-hopp, a világon legszebbnek tartott hollywoodi férfiak és nők közötti szerelmi viszonyok? Miért képtelenség együtt élni egy másik emberrel? Miért megyünk egy idő után egymás idegeire?

 

"Mindig megbántod azt, akit a legjobban szeretsz / Belemarsz, akibe soha nem lenne szabad – énekli Dean, a jóképű, szellemes fiatalember a szőke Cindynek szerelmük hajnalán.

A fiatal, tehetséges rendező, Derek Cianfranke 12 évet áldozott az életéből arra, hogy filmvászonra vigye szülei válásának történetét. Hatvanhétszer írta át a forgatókönyvet.

"Gyerekkoromban két rémálmom volt. Az egyik, hogy kitör az atomháború, a másik pedig, hogy elválnak a szüleim. Amikor betöltöttem a 20. évemet, tényleg elváltak. Annyira összezavarodtam, hogy úgy döntöttem, szembe kell néznem minden félelmemmel, ami gyerekkoromban meggyötört. Szembe kellett néznem azokkal a dolgokkal is, amelyekről titokban tudtam, hogy igazak a szüleimre nézve. Amikor elváltak, hiába kerestem mindenhol, egyetlen filmet sem találtam, amelyik nekem szólt volna. Az kezdett el foglalkoztatni, hogyan változnak meg a dolgok az idő múlásával, hogyan, mitől áruljuk el a szerelmet." – nyilatkozta Cianfranke a film bemutatója után.

A Blue Valentine egy minden ízében szerelmi történet a házaspárról, akiknek közös élete lassan, de biztosan hull darabjaira. Dean (Ryan Gosling) és Cindy (Michelle Williams) már hat éve élnek házasságban, és nevelik Frankie-t (Faith Wladyka). A kislány mindkettőjüket elbűvöli, sok nehézségen átsegíti, de végül kiderül, hogy életük feltartóztathatatlanul tart a totális csőd felé.

Dean érző szívű, zajos egyéniség, aki költöztetőként, majd festőként keresi kenyerét, és leginkább azért szereti munkáját, mert már reggel nyolckor leguríthat a torkán egy korsó sört. És ezzel még dicsekszik is. Vagyis Dean problémás személyiség. Cindy pedig nővér a kórházban, és azon fő a feje, miként is juthatna feljebb az orvosi világban, hiszen eredetileg orvosnak készült. Dean lompossága, nemtörődömsége teljesen kikészíti. Bántja, hogy nincsenek ambíciói, és képtelen felnőttként viselkedni. Ugyanakkor fegyvertelen Dean kisfiús bájával szemben, és eddig bárhogy is alakultak a dolgok, Dean valahogy mindig visszaédesgette magát a lány kegyeibe.

Házasságuk mindeközben önromboló játszmává alakult: egy függő és egy társfüggő kibogozhatatlan hálójává, amelybe csak egyre jobban belebonyolódnak – egészen a mozgásképtelenségig.

Dean szeretné megmenteni kapcsolatukat, ezért egy romantikus éjszakára hívja feleségét az olcsó motelba, ami nem más, mint szerelmi találkahely futurisztikus díszletekkel. Ebben a giccspalotában (két vodka között) csak párbeszédtöredékekre képesek, de minden erejükkel azon igyekeznek, hogy végre megtalálják azokat az érzelmeket, amik egykor összekötötték őket. Ezen azonban a szex, vagy inkább annak hiánya sem segít.

blueDean, hogy felidézze a múltat, egy régi slágert, a Penny & the Quarters "You and Me" című számát veszi elő, amely az ő daluk volt egykor, de látszik, hogy már nagyon hosszú ideje nem éreznek így egymás iránt.

A rendező nem siet, kényelmesen hagyja, hogy az édes kis semmiségek, a keserű harc és a kihunyó parázs a szemünk előtt váljon jéghideggé. Szinte páholyból nézzük két ember élet-halál harcát.

Dean és Cindy családi háttere sem könnyíti meg a házaspár dolgát, hiszen mindketten működésképtelen családból jönnek, szüleik példája elviselhetetlen. Mindezt tetézi a múltjukból hozott sok-sok sérülés, és az előző kapcsolatok emléke.

A film két idősíkban fut, a jelen keserűsége mellet megismerjük a múltbeli szerelmes napokat. Dean nem mindig volt záptojás, hanem nagyon is vonzó, minden faragatlan egyszerűsége ellenére is elbűvölően kedves fiú. Első találkozásukkor Cindyt még érzelmileg és testileg is fogva tartja az előző kapcsolata évfolyamtársával, a brutális Bobby Ontarioval (Mike Vogel), és egyáltalán nem kész az új szerelemre. Dean mégis kitart mellette, és a nagy szenvedély árnyékában nem veszik észre a kezdettől jelenlévő rejtett aknákat, amik később sorra felrobbannak. A film egyik legmegrázóbb jelenete, amikor kiderül, hogy Cindy Bobby gyerekével terhes, ezért úgy dönt, elveteti a babát. Amikor az orvos-asszisztens megkérdezi tőle, hány személlyel volt korábban szexuális kapcsolata, Cindy egészen hihetetlen számot említ: 25!

Először nem is akartam elhinni, hogy jól hallottam, de pár pillanat múlva eszembe jutott, amit annyiszor hallhattunk az előttünk járó keresztyén generáció általam nagyon tisztelt tagjaitól a szexualitásról: A férfi és a nő kapcsolata, vonzalma megfejthetetlen titok, és mint Isten ajándékára nagyon kell vigyáznunk rá. Nem szabad elpazarolni, mert ahány emberrel egyesülsz, annyi felé osztod szét magad, és annál képtelenebb leszel a boldogságra, a tartós kapcsolat kialakítására, éppen akkor, amikor már lenne rá lehetőséged. Persze, Cindyt sok minden löki az értelmetlenség irányába, de ekkora teherrel a múltjából valóságos csoda lenne, ha működne a szerelmi élete.

"Milyen érzés, amikor szerelmes leszel?" – kérdezi Cindy tanácstalanul a nagymamától az öregek otthonában. „Hogy bízhatsz az érzelmekben, amikor azok egyszer csak eltűnnek? Nem akarok a szüleim sorsára jutni."

Végül Cindyn mégsem hajtják végre a műtétet, mert a magzat elvesztésének a gondolata annyira elviselhetetlen, hogy leállítja az orvost. Dean pedig így is vállalja a lányt: „Legyünk egy család!” – mondja, és nyilvánvaló, hogy ez életének csúcspontja. Naivul azt hiszi, innen az út már csak felfelé vezet, nem kell erőlködnie.

Cianfranke kiválót alkotott. Ryan Gosling és Michelle Williams lenyűgözően tehetséges és mindvégig nagyon hiteles. Olyan szinten képesek az összjátékra, hogy nincs közöttük egy elvesztegetett kézmozdulat sem. Egyszer elolvadsz a történettől, a következő képkocka pedig darabokra töri a szíved. Az öregotthonban játszódó jelenetben például Gosling és Williams véletlenül találkoznak, és a fiú valami hihetetlen kedvességgel próbál megismerkedni a lánnyal. A szívfájdalomtól megnémulsz, amikor a film végén Gosling beront a kórházba és saját haragjának foglyaként megállíthatatlanul kiabál a feleségével, mint egy komplett idióta. És most az egyszer már túl messzire ment. Gosling személye félelmetes tanulmány a megsebzett és védekezésbe menekülő alkoholista férfiról.

A Blue Valentine a 2010-es Sundance Filmfesztivál nagy meglepetése volt, és azonnal hatalmas siker lett. Sokak szerint egy-két Oscar is járt volna neki. Szerepet játszhatott a nagy felhajtásban az is, hogy rögtön viták kereszttüzébe került, tovább növelve a mozi bevételét. A filmben szereplő két grafikus szex-jelenet miatt az Egyesült Államokban létező legszigorúbb korhatáros besorolást kapta, (nálunk csak 16-os karikát – sajnos!), de az üzleti érdekek végül győztek, és a besorolást eggyel lejjebb szállították.

Kinek ajánlom ezek után a filmet? Tinédzsereknek semmiképpen, fiatal felnőtteknek és felnőtteknek mindenképpen. De egy nagyon fontos figyelmeztetéssel: talán mindenki ismeri a saját határait, mi az, ami még elviselhető a számára, és mi az, amit saját érdekében jobb, ha nem néz meg. A Fekete hattyú című filmhez hasonló szexuális tartalom megbotránkoztató, kiborító, sőt kiábrándító lehet egyeseknek. Bajba jutott házasságokon nem fog segíteni, mert Cianfranke szerint nincs megoldás, és a rendező ezúttal csak leltárt tud készíteni. Az összefüggéseket, saját bevallása szerint, még maga sem érti. Mértéktartó, bölcs és őszinte beszélgetéshez viszont kiváló alapanyag.

A film után most újra, frissen és mélyen átéltem, milyen kiváltságos helyzetben vagyok, mivel évekkel ezelőtt Jézus Krisztus megmentette az életemet.

A filmben nyújtott rendkívüli színészi teljesítményéért Michelle Williams és Ryan Gosling Oscar jelölést kapott.

Blue Valentine

színes, feliratos, amerikai romantikus dráma, 112 perc, 2010

 

rendező: Derek Cianfrance

forgatókönyvíró: Derek Cianfrance, Cami Delavigne, Joey Curtis

operatőr: Andrij Parekh

producer: Lynette Howell, Alex Orlovsky, Jamie Patricof

szereplők:

Ryan Gosling (Dean)

Michelle Williams (Cindy)

Faith Wladyka (Frankie)

John Doman (Jerry)

Mike Vogel (Bobby)

Weberné Zsikai Mária / Budapest

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

A segítség (The Help)
2011. november 11. péntek
színes, feliratos, amerikai-indiai-emirátusokbeli filmdráma,146 perc, 2011 A film káprázatos...
Holtodiglan - egy film, nem nekünk
2014. október 21. kedd
Gondoltál már arra - hacsak a másodperc töredékéig is -, hogy képes lennél-e megölni a...
Gravitáció
2013. október 11. péntek
Ha a filmtörténelemben érdemes volt valaha filmet 3D-ben készíteni, akkor a Gravitáció bizonyosan...
Pi élete
2013. január 09. szerda
A film a mozi csúcstechnológiájával alkotott csodavilág, lélegzetelállító látványosság. A...
A Wall Street farkasa és Walter Mitty titkos élete
2014. január 01. szerda
Az idei ünnepi mozikínálat több meglepetést is tartogatott a mozirajongók számára. Sokan már az...
Két nap, egy éjszaka
2014. október 27. hétfő
Néha rájössz, mekkora kincs van a birtokodban, mielőtt még elveszítenéd. A belga Jean-Pierre...
A Mester
2013. máj. 11. szombat
„Ha rájössz, hogyan kell Mester nélkül élni, aki segít eligazodni az életben, akkor ígérd meg,...
Gázt! (Drive)
2011. október 12. szerda
színes, feliratos, amerikai akciófilm - 2011 (100 perc) Csak felnőtteknek! Nicolas Winding Refn...
Förtelmes főnökök (Horrible Bosses)
2011. július 25. hétfő
Hazai bemutató: 2011. július 28. „A halál – állítja egy régi orosz mondás – minden bajra...
Őrült, dilis szerelem (Crazy Stupid Love)
2011. szeptember 13. kedd
színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték Íme, egy szellemesen okos mozi – még az...

Könyvismertető

Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...

Képek

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Kövess minket facebookon!