Advent – az Úr érkezése
- Írta: Benedek Csilla
Ezekben a hetekben megjegyezni sem lehet a médiában kínált adventi programokat, kínálatokat, lehetőségeket. Adventi vásárok, adventi futás, segélyszervezetek gyűjtési akciói, adventi ételek és italok, vagy pl. a Vatikánban megrendezett betlehemi kiállítás – és számtalan más ajánlat. Mindezekhez hozzákapcsolták az adventi várakozás fogalmát is, de ez a várakozás csak a karácsonyi ünnepnapokra irányul: azaz, érezd majd magad jól mindabban, amit beszereztél, elkészítettél, amivel családod, vendégeid hangulatát készülsz feldobni. Ezt a jól-érzést a csillagszórók, gyertyák, villogó fényfüzérek és a magyar konyha remekei emelik majd magasabb szintre.
Ahányszor emberek használják az advent kifejezést, annyiszor hivatkoznak – tudatlanul is – az eljövetel titokzatos üzenetére, Jézus Krisztus ismételt földi megjelenésére, ami olyan váratlan időpontban történik, mint az éjjeli tolvajé. Ha ezt az adventre készülők többsége tudná, akkor várakozásuk félelmet gerjesztene szívükben. Mert majd nem az a gyenge újszülött jelenik meg, akit ki kellett menteni Egyiptomba Heródes katonái elől, hanem a királyoknak Királya és uraknak Ura érkezik fénylő seregeivel. Az a valaki, akit a jelentős többség bár elutasít, de aki előtt akkor majd minden térd meghajol, és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére! Érkezése minden földi csillogásnál fényesebb lesz.
Akkor Isten népe, a gyülekezet pedig örömünnepet ül, mivel beteljesedett a próféták jövendölése és a Biblia összes ígérete: betöltetett az advent jelentése: megérkezett a Király!
Jézus Krisztus üzenete: „Íme, hamar eljövök. Boldog, aki megtartja e könyv prófétai beszédeit.” (Jel 22,7)
Várakozás
- Írta: Horváth Mária
A várakozás mikéntje, mint oly sok dolog az életben, sokban függ az ember személyiségétől. Tallózva a várakozásról szóló gondolatok között, nagy szélsőségek jelennek meg az emberi hozzáállást tükröző véleményekben. Van, aki a legörömtelibbnek tartja, mint amikor az ember egy ajándékcsomagot bontogat. Mások – nem kevesen – azonban nehéznek, idegőrlőnek, sőt lélekölőnek minősítik a várakozás idejét, amikor az ember egyhelyben rostokol, kiszolgáltatva az ismeretlen jövő történéseinek.
„Nem a várakozással van a baj, hanem azzal, hogy mi mindent képzel el közben az ember” – állapítja meg Arturo Pérez-Reverte (spanyol író, újságíró), és valljuk meg, van igazság ebben a gondolatban.
Az ószövetségi ember nagyon sok részletet ismerhetett a Messiás személyéről és érkezéséről. Mégis, a próféciák lezárulásától eltelt 400 csöndes év, amikor nem született új kijelentés, nem szolgálta maradéktalanul a Megváltóra vonatkozó ígéret-morzsák aprólékos összegyűjtését. Mert az Isten által közölt ígéretekre az évszázadok alatt rárakódott az emberek elképzelése, vágya, ami azt eredményezte, hogy a Jézus Krisztus személyében megérkezett Messiásban már nem ismertek rá az isteni ígéretek gyermekére. Még Keresztelő János is, aki nagyon sok ismerettel rendelkezett az eljövendő Megváltóról, bizonytalanul kérdezi Jézus Krisztustól: „Te vagy-e a Messiás, vagy mást várjunk?”
Kétezer év elteltével ismét a várakozás idejét éli az Úr népe. De vajon nem esünk-e a régiek hibájába? Ismerjük-e a Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozó valódi, Isten szájából származó ígéreteket, és tudunk-e annak megfelelően várakozni? Nem színeztük-e ki, nem ferdítettük-e el, vagy nem másítottuk-e meg saját ízlésünk szerint a kijelentett isteni tényeket? Egyáltalán, várjuk-e még az Urat? Mert a Szentírás ígéretei alapján biztosan tudhatjuk: az Úr érkezik. Készüljünk hát fogadására!
„Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében.” (Zsoltárok könyve 130,5)
Mi a jeled?
- Írta: Bálintné Gyöngyi
Neked mi a jeled? – kérdezgeti kisebbik óvodás unokám tőlünk, felnőttektől is, a választ pedig már előre mondja huncut mosollyal: Nagyi, a te jeled kávéfőző!
Elalváskor és ébredéskor különös biztonságot ad neki, ha kis barátait „jelestül” felsorolhatja. Majd kinövi ezt is, és ezzel együtt belenő a számozottság és valamiféle megbélyegzettség korába. A bélyeg egyetlen olyan jelző, amit rásütünk egymásra, ami markáns információt tartalmaz, és feleslegessé teszi egymás mélyebb megismerését. Levakarhatatlanul hurcoljuk bélyegeinket, szinte lényegünkké válik, ha Teremtőnk szeretete és a nála való elrejtettség meg nem szabadít tőlük. Boldog ovis évek, amikor még jelek vannak bélyegek helyett!
Ádventi idő lévén eszembe jut az ige tanítása arról, hogy az Emberfiának jele feltűnik majd az égen (Mt 24,30). Az idén nem akarom megmagyarázni magam számára sem, hogy is lesz ez. Úgysem lennék képes rá. Nem a hiányos tudásom, hanem pusztán emberi mivoltom tesz alkalmatlanná e titok feszegetésére. Egyszerűen csak örülök annak, hogy az Emberfiának jele van, szemben a „fenevaddal”, akinek bélyege. Jézus célja, hogy a bölcsekkel együtt rátaláljunk: „A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.” (Lk 2,12). Célja, hogy megismerjük őt, amíg erre időnk van. Belerejti magát a Bibliába, és fel is tárja magát az igében, amely szinte minden ember keze ügyében megtalálható. Csak akkor fogjuk örömmel felismerni az utolsó nap fejedelmét, ha megismertük őt, mint minden poros hétköznapunk Urát, beskatulyázott életünk Szabadítóját, bélyegeink leoldóját, Megváltónkat.
„És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden nemzetsége, és meglátják az Emberfiát eljönni
az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel.” (Mt 24,30)
Lelki APGAR
- Írta: Bob Snyder
A barátom épp most küldött egy büszke értesítést kislánya születéséről. Az e-mail a szokásos adatokat tartalmazta: név, súly és testhossz, valamint a kiváló APGAR pontszámot.
„Mi az, hogy APGAR pontszám?” - kérdezhetnék néhányan.
Az APGAR pontszám egy nagyon egyszerű, de alapvető fontosságú jellemzése az újszülött belső állapotának – a külső tényezők vizsgálata által. Ez a teszt, amit 1, valamint 5 perccel a születés után végeznek, hasznos információval szolgál az orvosoknak és a nővéreknek. Az egészségügyi szakemberek 0-2 skálán pontoznak: aktivitás (izomtónus): 0-1-2; pulzus: 0-1-2; grimasz (reflex ingerelhetősége): 0-1-2; külső (bőrszín): 0-1-2; légzés: 0-1-2. Ha a pontszám 7 és 10 között van, az jó, ha 4 és 6 között, akkor alapos megfigyelés szükséges, és a tesztet is meg kell ismételni, viszont, ha 0 és 3 közötti, akkor azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.
(Az APGAR betűszó a vizsgált területek angol nyelvű megnevezése első betűi összeolvasásából képződik, az Apgar-teszt viszont a megalkotójáról, Virginia Apgarról nyerte elnevezését.)
Nálunk milyen eredményt adna a lelki APGAR teszt? Mik a személyes hit, meggyőződés és bizalom látható bizonyítékai? A mi APGAR-unk gyümölcsben mérhető: „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Galata 5,22)
Úgy tűnik, hogy Isten szerint mi úgy végezhetjük el az APGAR tesztet, hogy megvizsgáljuk, mennyire gyümölcsöző az életünk. Ez egyértelműen mutatja be szívünk állapotát.
Milyen eredménnyel pontoznánk tehát magunkat?
- szeretet és öröm: 0-1-2;
- békesség és türelem: 0-1-2;
- szívesség és jóság: 0-1-2;
- hűség és szelídség: 0-1-2;
- önmegtartóztatás: 0-1-2.
De tegyük most félre azt a megbotránkoztató elképzelést, hogy pontozzuk lelki életünket, viszont gondoljuk át, hogy az alábbiak alapján hova sorolnánk magunkat:
• jó,
• alapos megfigyelést igényel,
• azonnali beavatkozásra van szükség.
Úgy tűnik, hogy életünkről igen fontos lenne beszélgetnünk Istennel, hiszen maga, Jézus mondja ezt:
„Gyümölcseikről ismeritek meg őket…” (Biblia, Máté evangéliuma 7,16a)
Boldog halál (2. rész)
- Írta: Szikszai György
(folytatás)
Az a boldog halál, amikor valaki az Isten kegyelmében és szeretetében hal meg, és halála után örök boldogságra jut. Az ilyen halál, ha erőszakos is, ha számkivetésben és gyalázatban esik is, ha nagy kínok és gyötrelmek között lesz is, mégis boldog, mert az Isten kegyelmében történik és boldogságra juttat.
Ha pedig az ilyen halállal az is együtt jár, hogy az ember a maga ágyán, családja körében, természetes halállal, nagy fájdalmak, szorongattatások és félelmek nélkül csendben alszik el, mint Ábrahám, Jákób, Dávid – ez annál drágább és kívánatosabb.
Nincs is senki, aki ne szeretné és ne kívánná az ilyen boldog halált, de mégis ugyanolyan kevesen halnak meg ilyen boldogul, mint amilyen kevesen üdvözülnek. Ennek oka az, hogy bár szeretnének az emberek boldogul halni, amikor meg kell halniuk, de amíg élnek s egészségesek, akkor nem cselekszik meg azt, ami erre nézve kívánatos…
Íme, akik a pénzt s gazdagságot szeretik, azok készek azért futni, fáradni, annak gyűjtésére szolgáló minden módot megragadni; akik tisztességre, becsületre vágynak, azok éjjel-nappal azon gondolkodnak, hogy feljebb jussanak; akik a gyönyörűséget kívánják, azok mindent elkövetnek, amit arra alkalmasnak látnak; a boldog halálra – noha mindenki kívánná és szeretné megnyerni, sőt néha tudják is, hogy attól függ az örökkévaló állapotuk – mégis kellő gondot nem fordítanak.
(Részlet – Keresztyéni tanítások és imádságok, Kálvin János Kiadó, Bp. alapján)
„(…) boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva… mert megnyugszanak fáradozásuktól,
és cselekedeteik követik őket.” (Biblia – Jelenések könyve 14,13)
cím: 2119 Pécel, Kálvin tér 2/b (
tel./fax: 06-28-452-334
email: 
webmester: 
számlaszám: 11742331-20002279 (OTP)
adószám: 19171982-1-13