Piros tintával
- Írta: Friedhelm König
Egy skót orvos halála után átvizsgálták számlakönyveit. Néhány olyan számlát találtak, amikre piros tintával ez volt írva: „Adósságot elengedni, mert a beteg túl szegény.” Ez a bölcs öreg orvos nem akarta fizetésre kényszeríteni a szegény betegeket. Ha nem volt semmijük a számlájuk rendezésére, elengedte adósságukat.
Mindenesetre a felesége nem volt ezen a nézeten, mert férje halála után azt kívánta, hogy ezek a piros tintás számlák is kerüljenek kiegyenlítésre. Így bírósághoz is fordult.
A bíró megkérdezte tőle: „Ez a piros írás az ön férjének a kézírása?” „Igen” – felelte.
A bíró így válaszolt: „Akkor nincs bíróság az egész országban, amelyik be tudná hajtani azokat a számlákat, amikre ez van írva: Adósságot elengedni!”
Pontosan így van, amikor Jézus Krisztus a golgotai kereszten kiontott vérével ezt írja bűneim számlájára: „Megbocsátva.” Akkor szabad vagyok, szabad az ítélettől és pokoltól.
(Másként, mint gondolnánk c. könyv alapján)
Mert „Benne van a mi váltságunk az ő vére által, a bűnök bocsánata is kegyelmének gazdagsága szerint…” (Efezusi levél 1,7).
Boldogtalanok
- Írta: Dr. Mikolicz Gyula
- Hideg volt és ehetetlen!
- Mindig az.
- Egyedül a borsólevesnek volt valamilyen íze – kesergett a hölgy, és járókeretét két lépéssel közelebb csúsztatta a liftajtóhoz.
Társa megnyomta a hívógombot, közben tovább értékelt: - És szerinted az a csirke mi volt? Sültnek szerették volna, de az a paradicsomos valami rajta… ott is hagytam.
- Én is – jött a felelet – szinte az egészet visszavittem… – a folytatás már nem volt hallható, mert becsukódott mögöttük a lift ajtaja.
A református idősotthon vendégeiként társaimmal mi is ezt az ebédet fogyaszthattuk. A borsólevest és a lecsós sültcsirke tálalását kiválóra értékeltük. S mind ehhez a tepsiben pirított krumpli és a hús íze! Igaz, éhesek voltunk, és a kedves meghívásra, kínálásra sem számítottunk. Egységes véleményünk volt, hogy az itt élő idős emberek kiváló ellátásban részesülnek.
Bárcsak néhány perccel később értünk volna a lifthez!
„De valóban nagy nyereség az Istenfélelem, megelégedéssel…” (1Tim 6-8)
Fújnak a fák
- Írta: Benedek Csilla
Erős szélben sétáltam az utcán, ahol egy apuka a kisfiával beszélgetett. A gyerek kérdése ez volt az édesapjához: Apa! Látod, hogy fújnak a fák? A kisfiú kérdése az ő megfigyelése alapján logikusnak tűnt, mivel a fák a szél hatására mind egy irányba hajladoztak, susogtak, recsegtek és ropogtak.
Mi, felnőttek is hajlamosak vagyunk arra, hogy amit látunk és – földi látásmódunkkal a körülöttünk történő eseményekből – észlelünk, azt tényként jelentsük ki.
Jurij Gagarin, miután visszatért az űrből, kijelentette, hogy nincs Isten, mivel nem találkozott vele az űrben. Mások magabiztosan állítják, hogy nincs Isten, mert például kértek tőle gyógyulást, és nem gyógyultak meg. Sokan a Bibliát egy régi poros történelemkönyvnek tartják, vagy emberek által írt mondavilág gyűjteménynek, miközben a hívő emberek ezen a könyvön keresztül – ami Isten hatalmas kijelentés-gyűjteménye, számunkra készített mentőöve – megmenekültek a bűn és halál árnyékából és új életet, Istennel való közösséget kaptak, és Istennel beszélő viszonyba kerültek.
Egyik munkahelyi főnököm a tanulmányait teológusként kezdte, de nem tudta a Biblia – szerinte – gyerekes mondanivalóját elfogadni. Érthetetlen volt számára, hogy ha van Isten, akkor az képes lenne a fiát elküldeni a földre, hogy az emberek bűnéért meghaljon. Ezért nem folytatta tanulmányait. Amikor ezt elmesélte nekünk, akkor már az ital rabja volt és nagyon magányos.
Igen, az emberi elme „bölcs” megállapításai beszűkült, földhözragadt és a valóságnak nem megfelelő tényeket tartanak igaznak, miközben Isten – Jézus Krisztussal – bizonyítja az ő valóságát, örökkévaló szeretetét.
„A szél arra fúj, amerre akar, és hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy.
Így van mindenki, aki Lélektől született.” (Jn 3,8)
Biztonságban
- Írta: Móréhné Ágnes
Sűrű hóesésben indultam egy ismeretlen kórházba, egy ismeretlen orvost megkeresni. Aggódó gondolatok kerítettek hatalmukba: hogyan találom meg az intézményt, hogyan találom meg az orvost? Biztosan műtőben lesz, és várhatok rá órákig. Fokozta izgalmamat, hogy noha cukorbeteg vagyok, nem készültem tartalék szendviccsel. De az Úr megállította a gondolataimat, és biztosított arról, hogy ő jár előttem, és minden jó lesz.
Utazás közben a buszmegállóban várakozótól kértem tájékoztatást, majd beszédbe elegyedtünk. Két perce se voltunk ott, ő már zúgolódott, hogy mennyit kell várni. Amikor beültünk a meleg buszba, akkor azért, miért nem indul már! Én örvendeztem a hóesésnek, mire a hölgy: De nekünk nem jut a hóból annyi, mint tőlünk nyugatra. De azért tudunk gyönyörködni benne – fűztem hozzá. Igen, legalább eltakarja a sok szemetet, amit az emberek elszórtak – sopánkodott tovább.
Sajnáltam szegényt. Úgy él, mintha minden ellene esküdött volna.
A kórházban felértem az adott szintre, és egy üres folyosón találtam magam. Pár pillanatig tanácstalanul álltam, majd az egyik szobából kilépő zöldruhás, műtősfiúnak kinéző személy kedvesen hozzám fordult: Miben segíthetek? – kérdezte. A keresett orvos nevét mondtam. Én vagyok. – válaszolta
Öröm öntötte el szívemet, és az a békesség, amit az Úr az övéinek ad. És hála azért a különleges bánásmódért, amivel gyermekeit körülveszi.
„Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram. Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni…” (139. Zsoltár)
Tegnap, ma és mindörökké
- Írta: Siklós József
Tegnap a földön jártál
Betlehem s Golgota közt;
letepert, kifosztott földünk
csodákba öltözött.
Ma is csodákra ámul,
ki Veled találkozik.
Megnyílt és sugarában
csodák közt jár a hit.
Oly gyorsan váltják egymást
pillanatnyi divatok!
Örök sziklára állt rá,
ki Veled találkozott.
"Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz." (Zsidó levél 13,8)
cím: 2119 Pécel, Kálvin tér 2/b (
tel./fax: 06-28-452-334
email: 
webmester: 
számlaszám: 11742331-20002279 (OTP)
adószám: 19171982-1-13