2013-ban a világ egyre dermesztőbb hellyé vált a keresztyének számára
- Írta: Weberné Zsikai Mária
Annak ellenére, hogy világ népességének mintegy harmadát teszik ki a keresztyének, ma is vannak országok, ahol Jézus Krisztusba vetett hitükért üldözéseket, kínzásokat kell elszenvedniük, sőt néhol életükkel fizetnek az evangéliumért.
1. Nigériában a Boko Haram elnevezésű radikális iszlamista csoport, valamint a főként pásztorokból álló fulani népcsoport tagjai 120 nigériai keresztényt mészároltak le.
A statisztikai adatok tanulsága szerint tavaly a világban a hitük miatt meggyilkolt keresztények 60 százaléka Észak Nigériában halt meg. Az amerikaiak által nyilvántartott terrorszervezetek listáján a közelmúltban feltűnt Boko Haram az iszlám vallásúak által lakott északi országrész elhagyására akarja kényszeríteni Jézus követőit, hogy délre terelje őket, ahol a keresztények többsége él. Céljuk elérése érdekében Boko Haram és a fulani népcsoport tagjai robbantásokat, tömeggyilkosságokat, emberrablásokat hajtanak végre, hogy megfélemlítsék a keresztyéneket. A nigériai kormány, annak reményében, hogy csökken a terrorista cselekmények száma, amnesztiában részesítette az iszlamista csoportot, de a Boko Haram a gesztust visszautasította. Az egyházi vezetők novemberi nyilatkozata szerint az iszlamista csoport tagjai egyre kevésbé tűnnek szervezett gerillaharcosoknak, inkább a fegyelmezetlenség és a fejetlenség jellemző rájuk.
2. A Pakisztánban lezajlott legnagyobb keresztyének elleni támadás 82 életet követelt.
„Már minden családban történtek halálesetek. Mindenki elveszítette egyik vagy másik hozzátartozóját. Hogy tudjuk így megünnepelni a karácsonyt? Sehol nem lesz öröm." – nyilatkozta az AFP hírügynökségnek az a 35 éves Nasreen Anwar, akinek 14 éves lánya súlyos sérülést szenvedett egy terrortámadás során. 2013. szeptember 22-én Pesavarban, közvetlenül egy vasárnapi istentisztelet után, a 130 éves múltra visszatekintő Mindenszentek templománál 82 ember halt meg, miután két öngyilkos merénylő felrobbantotta magát. A kis keresztény közösségben szinte minden családot veszteség ért. A támadást szándékosan tervezték olyan időpontra, amikor a keresztyének többsége templomba megy, hogy minél nagyobb legyen az áldozatok száma. A mészárlás hatékonyságának megnövelésére a bombákba repeszdarabokat elrejtettek. A támadás rávilágított a 179 milliós lakosság 1,6 százalékát kitevő keresztények veszélyeztetett helyzetére. A robbantásos merényletek mellett az istenkáromlást büntető törvények életbeléptetése tovább szűkíti a keresztyének életterét, hiszen ezek a rendelkezések lehetővé teszik a muzulmánok számára, hogy a keresztyén vallásúakat üldözzék és bíróság elé hurcolják.
3. Egyiptomban az iszlamisták leromboltak 70 keresztyén templomot és intézményt.
„Már hetekkel korábban látható volt, hogy ezek az események be fognak következni, mivel a Muzulmán Testvériség hívei a keresztyéneket bűnösnek tartják, hiszen néhányan közülük részt vettek azokban a tüntetésekben, amelyek a Murszi elnök megbuktatásához vezettek. A hatóságok azonban keveset, vagy semmit nem tettek, hogy a tragikus eseményeket megakadályozzák" – nyilatkozta augusztusban Joe Stork, a Human Rights Watch helyettes Közel Keleti igazgatója.
A 2013. év minden egyiptominak emlékezetes marad. A Muzulmán Testvériség által támogatott Mohamed Murszi államfőt június 3-án a hadsereg elmozdította helyéről, majd hivatalba lépett Adli Manszúr, aki hatályba léptetett egy olyan átmeneti alkotmányt, ami tovább erősítette Murszi-féle jogszabály keresztényeket hátrányosan megkülönböztető rendelkezéseit. A keresztyének helyzete ennek következtében tovább romlott. A keresztyének tulajdonában levő üzleteket megjelölték, csak augusztusban 79 templomot támadtak meg, egy kopt esküvői menetre tüzet nyitottak Kairóban, aminek során négyen meghaltak, köztük egy nyolc éves kislány. Szeptemberben iszlamista lázadók átvették a hatalmat a 120 ezer lakosú Dalga városa fölött, ahol a lakosság hatoda kopt keresztyén. A nem muszlim vallásúaknak „jiziát", azaz ősi adó kell fizetniük biztonságuk érdekében. A rendőrség szinte teljesen felmorzsolódott, így a szélsőségesek büntetlenül garázdálkodhattak, és kegyetlenkedhettek.
Az ország lakosságának tíz százalékát kitevő keresztyének, akik üldöztetéseik ellenére több száz éve fontos szereplői az egyiptomi történelemnek, jogosan aggódnak, vajon hogyan fognak beleférni a Mubarak utáni állam életébe.
4. A szíriai polgárháború során a keresztények egyre növekvő számú fenyegetést élnek át.
A szíriai keresztyének közössége hosszú történelmi múltra tekint vissza. Ma is arámul beszélnek, azon a nyelven, amin Jézus is tanított. Az egykor túlnyomórészt keresztyén területeken ma már egyáltalán nem biztonságos az élet. A 2011-ben kezdődött polgárháború, úgy tűnik, kiszorítja az évszázados közösséget.
A polgárháborúvá fajult politikai helyzetben, aminek célja Bassár el-Aszad államfő elmozdítása, az iszlamista szervezetek egyre nagyobb szerepet kapnak. A tüntetések során többször jelentek meg az utcákon keresztyén ellenes transzparensek, a Jézusba vetett hitüket megvallók emberrablás áldozataivá váltak, továbbá az üldözés más formáit is el kell szenvedniük. Szeptemberben a Damaszkusztól északkeletre fekvő ősi keresztyén város, Maaloula az iszlamista csoportok és a kormányerők összecsapásának hadszínterévé változott. Az iszlamista lázadók azért támadtak a városra, hogy el-Aszad iránti szimpátiájuk miatt megbüntessék a keresztényeket, ezért házaikat felgyújtották, hogy többé ne tudjanak visszatérni. A keresztyén közösség tagjai attól tartanak, ha az iszlamisták ellenőrzése alá kerül az ország, sorsuk végleg megpecsételődik. A keresztyén lakosság nagyobb része elmenekült az ősi településről, ami egyébként szerepel a világörökség javaslati listáján. A háború miatt már több mint két millióan hagyták el az országot, és úgy tűnik, ez 2014-ben sem változik majd. Ezzel tovább csökken a keresztyének szám, ami a háború előtt az ország 22 milliós lakosságának 10 százalékát tette ki.
5. Saeed Abedini, iráni származású amerikai lelkipásztor, több sorstársához hasonlóan, iráni börtönben sínylődik.
A Forradalmi Gárda 2012 szeptemberében vette őrizetbe, azóta börtönben van. 2013 januárjában nyolc évre ítélték, mivel a keresztény evangélium terjesztésével személye nemzetbiztonsági kockázatot jelentett az országban. Abedini azért utazott haza, hogy családjával találkozzon, és közben útjára indítson egy keresztyén 
tanításon nyugvó árvaházat. A 33 éves lelkész sorsát nemzetközi figyelem kíséri, különösen amióta megkínzásának brutális részletei napvilágot láttak. Belső sérülései és fájdalmai ellenére két hónapot kellett harcolnia azért, hogy orvosi segítséget kapjon. John Kerry amerikai külügyminiszter és a Fehér Ház közbenjárása ellenére Irán nem mozdul, és Abedini sorsa továbbra is kétséges.
Abedini csak egyike a rengeteg bebörtönzött iráni keresztyénnek, akik hitük miatt szenvednek.
6. Folytatódnak a rendkívüli nehézségek Észak-Koreában
A nemzetközi hírekben tavaly alig szerepeltek az észak koreai keresztyének, ami inkább a rezsim szigorú és sokoldalú cenzúrájának, semmint az üldözések átmeneti megszűnésének tulajdonítható. Észak-Korea 11 éve szerepel kiemelt országként az Open Doors keresztyén jogvédő szervezet nemzetközi listáján. A keresztények letartóztatásra, bebörtönzésre, kínzásra és nyilvános kivégzésre számíthatnak. A keresztényeket munkatáborba kényszerítik, ahol – állítólag – hatezren tengetik életüket. Az Open Doors becsült adatai szerint a 25 milliós országban négyszázezer keresztyén él.
(Reuters/AFP/CP)
cím: 2119 Pécel, Kálvin tér 2/b (
tel./fax: 06-28-452-334
email: 
webmester: 
számlaszám: 11742331-20002279 (OTP)
adószám: 19171982-1-13
Hozzászólások