A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

Események nem találhatóak

A közösségi háló (The Social Network)

Akinek van 500 millió barátja, az biztos szerez néhány ellenséget is.

kozossegi
2010. november 11-én mutatták be a mozik A közösségi háló c. éles hangvételű, sodró lendületű filmet a Facebook feltalálójáról Mark Zuckerbergről. A remek alkotás valószínűleg 2010 legjobb filmje lesz.

A Facebook néhány év leforgása alatt az Internet leglátogatottabb oldala lett. Az ide vezető út – gondolhatnánk – valószínűleg sima és egyszerű volt. Azonban a színfalak mögött játszódó eseményekről minden  elmondható, csak ez  nem. A Facebook világában sok mindent megtudhatunk ember-társainkról: milyen a politikai meggyőződésük, a vallásos nézetük, milyen zenéket hallgatnak szívesen, sőt bepillanthatunk a kapcsolatrendszerükbe és még az is gyorsan a tudomásunkra juthat, járnak-e valakivel, házasok, vagy szinglik, sőt a szexuális szokásaik is nyílt titokként feltárulhatnak előttünk. Honnan lettünk hirtelen ilyen jólértesültek, hiszen ezeket az információkat régebben csak közeli barátokkal osztotta meg az ember.  Ráadásul ilyen és

ehhez hasonló információkat rég látott iskolatársainkról is megtudhatunk, hiszen a Facebook gondoskodik róla, hogy naponta újabb és újabb ismerősökkel kerüljünk kapcsolatba.

A közösségi háló
(The Social Network)
színes, feliratos, amerikai
filmdráma,
121 perc, 2010
12 éven felülieknek

rendező: David Fincher
forgatókönyvíró: Aaron Sorkin
zeneszerző: Trent Reznor
operatőr: Jeff Cronenweth
producer: Dana Brunetti, Ceán Chaffin
vágó: Kirk Baxter, Angus Wall

szereplő(k):
Jesse Eisenberg (Mark Zuckerberg)
Andrew Garfield (Eduardo Saverin)
Justin Timberlake (Sean Parker)
Rashida Jones (Marylin Delpy)
Armie Hammer (Cameron Winklevoss),
Josh Pence (Tyler Winklevoss)
Max Minghella (Divya Narenda)

Talán már nem is emlékezünk arra világra, amikor ha elfelejtettük elkérni valakinek a telefonszámát, volt rá esély, hogy soha többé nem tudjuk elérni. Korunkban már élni sem tudnánk anélkül, hogy fotóinkat online megosszuk barátainkkal és üzeneteket hagyjunk a képek tartalmáról - ez többé nem számít különlegesnek.

A közösségi háló a fiatal Mark Zuckerberg története. A zseniállis, ámde emberi kapcsolataiban esetlen másodéves hallgató a Harvard Egyetemre jár. Semmit nem szeretne jobban, minthogy elfogadja a társadalmi elit, kiemelkedhessen a tömegből - végre odafigyeljenek rá. Miután egy lány - akit szeretett - összetörte a szívét, úgy dönt bosszút fog állni nem csak volt szerelmén, de az egyetemvárosban élő összes lányon. Feltöri a Harvard Egyetem számítógépes hálózatát és létrehoz egy olyan internetes oldalt, ahol a fiú hallgatók szavazhatnak az elsőéves lányok fotóira, és így eldönthetik ki a szexibb. Az oldalt Facemash-nek nevezi el. A két esti sör között összedobott fércmunkát 22 ezren látogatják meg pár óra leforgása alatt.
Lázadó hősünket tettének következményeként felfüggesztett egyetemi büntetésre ítélik, a személyiségi jogok megsértése, a biztonysági szabályok megszegése, és tulajdon elleni bűncselekmény miatt.
Zuckerberg kis vállalkozása azonban felkelti néhány gazdag diák érdeklődését, akik arra kérik Markot, hozzon létre számukra egy web-oldalt „Harvard kapcsolat” néven. Zuckerberg nem készíti el a megrendelt munkát, létrehozza viszont a TheFacebook.com oldalt, amely egyetlen éjszaka leforgása alatt valóságos társadalmi intézménnyé válik. Ami ezután következik már történelem. Nagyra törő vágyak, irígység, és gyönge üzleti erkölcsök csapnak össze a történet hátralevő részében. Ehhez hasonlót ritkán láthatunk más filmekben, amelyek megtörtént eseményt dolgoznak fel. A „Harvard kapcsolat” kiötlői a Winklevoss ikrek (Armie Hammer és Josh Pence), üzlettársuk Divya Narenda (Max Minghella), és Zuckeberg legjobb barátja Eduardo Saverin (a brilliáns Andrew Garfield) párhuzamosan beperlik a zseniális programozó Zuckerberget. A filmben ezeknek a pereknek lehetünk szemtanúi: amit a jelenben az egyik szereplő mesélni kezd, azt egy ugrással a múltban játszódó jelenet fejezi be.

A közösségi háló a valóságon alapuló történet, de mégsem történelem. Nehéz megítélni, mennyi belőle a kitalált esemény. Mégis a filmben minden nagyon a helyén van.

David Fincher rendező (Hetedik, Harcosok Klubja, A Zodiákus, Benjamin Button különös élete) drámája Ben Mezrich: Véletlenül milliárdos című könyvén alapul. A megfilmesítés nem lehetett egyszerű dolog. Hiszen nincsen benne sokkoló gyilkosság, botrányos szerelmi viszony, vagy legendás bűncselekmény. Mégis a nézőket rabul ejtő olcsó izgalmak helyett, Fincher filmje az év legeredetibb, és legkiválóbban megalkotott filmje. Ez persze nem egyedül Finchernek köszönhető. Sikerének titka, hogy Hollywood legtehetségesebbjeivel vette magát körül.
A film nagy erőssége, maga az alapanyag. A forgatókönyv Aaron Sorkin tollából származik, akinek többek között Az elnök emberei című sorozat és a Charlie Wilson háborúja zseniális párbeszédeit is köszönhetjük. A közösségi hálóban is tanúi lehetünk briliáns párbeszédeknek, amelyeknek feszültsége szinte szikrázik a nézőtéren. Máskor pedig, amikor a legkevésbé várnánk, finoman és mélyen a szívünkbe markol.
A színészi munka is élvonalbeli. A Facebook megalkotóját és ügyvezető igazgatóját a filmben Jesse Eisenberg alakítja, akinek a teljesítménye eddigi szerepeinek legkiegyensúlyozottabb összefoglalása. Eisenberget sokan beskatulyázták, mondván, eddig csak egyféle szerep eljátszására volt képes. Esetlen egyetemista szerepeiből már láthatott eleget a közönség (A császárok klubja, A tintahal és a bálna, Zombieland,  Kalandpark), de A közösségi hálóban minden korábbi szerepének tapasztalatát egyesíti és olyan hiteles az alakítása, hogy nincs párja. Zuckerberg legjobb barátját és üzlettársát Eduardo Saverint a rendkívül tehetséges Andrew Garfield (Gyávák és hősök, Doctor Parnassus és a képzelet birodalma) alakítja. Garfield csendesen hajózik végig a film sodrásában. Ő a néző „útikalauza”, akivel együtt érzünk, a film konfliktusának központi szereplője. Ha felbukkan egy jelenetben, minden figyelem rá összpontosul – a film számára hatalmas bizonyítási lehetőség.   

A közösségi háló minden porcikájában sikerfilm, de legfontosabb érdeme, hogy túlmutat a Facebook történtén.  Évtizedek múlva, amikor már alig emlékezünk majd a Facebookra, A közösségi háló még mindig elevenen fogja bemutatni azt a generációt, amelyet a szociológusok millenniumi generációnak neveznek. Az 1980 után született, kevéssé vallásos,  kíválóan képzett nemzedék alkotja a tudásalapú, modern társadalom és gazdaság elit csapatát. A millenniumi nemzedék sokkal többet foglalkozik saját imázsa felépítésével, és azzal, mennyi emberre tud hatással lenni, mint a pénz megszerzésével. Az előjogok és gazdagság csak eszközök arra, hogy megnyerő képet sugározzanak magukról. A megfelelő embereket ismerni, a megfelelő zenét hallgatni, a megfelelő helyen lenni a megfelelő időben, mindennél fontosabb. Nemcsak a kötödés szükségszerűségéről szól tehát a film, hanem arról a kényszerről is, hogy folyamatosan ellenőrzés alatt tartják a Facebookon megjelenő identitásukat, hogy megalkossák a legjobb önmagukat, mert azt akarják, hogy mások ilyennek lássák őket, egy illúzió arról, kik is ők valójában.
Hajlandóak radikálisan újraértelmezni a magánszféra értelmét. Hajlandóak legbelsőbb gondolataik, meggyőződésük megosztására, nyári tengerparti nyaralásukról készült remek képeik közszemlére tételére, a „barátoknak”, hogy valamifajta „tartozom valahová” érzést keltsenek magukban. A millenniumi generáció, nem fogja meghallatni a véleményedet, csak akkor, ha megkedvelteted magad.
A filmben Sean Parker (Justin Timberlake) megszerzi Zuckerberg bizalmát, mert Parker szórakoztatja és keresi Zuckerberg társaságát. Zuckerberg nem más, mint a millenniumi generáció lenyomata.

A film végén, amikor felgyulladnak majd a lámpák a moziteremben, felmerül bennünk a kérdés: „Vajon Zuckerberg a rosszfiú a történetben?” Nem. Sőt még azt is elhisszük neki, ha azt mondja, „nem vagyok rossz”.  Zuckerberg rossz lépések sorozatával elveszíti barátait, de közben milliárdossá válik, egyfajta anti-celeb lesz. De mindenképpen a minket körülvevő világ egyik nagy átalakítója.  A Facebook közössége olyan gyorsan növekedett, hogy ma ha saját országot alapítanának  az Egyesült Államok lakosságának másfélszeresét tennék ki. Zuckerberg 26 évesen a legfiatalabb milliárdos a földön.

Beszélgetésindító gondolatok a filmhez:

1. Mit gondolsz kinek van igaza a filmben látható tárgyaláson? Mivel indokolnád véleményedet?
2. Ha tagja vagy már a Facebooknak, milyen szerepet játszik a mindennapjaidban és a kapcsolatrendszeredben?
3. Zuckerberg elkeseredetten küzd, hogy egy csoport tagja lehessen és hajlandó néhány gyökeres változást véghezvinni, hogy bejusson az áhított csoport tagjai közé. Tettél valaha olyat, amit később megbántál, hogy beletartozz álmaid csoportjába?

Írta a Relevant Magazine, a Christianity Today és a Pluggedin felhasználásával Weberné Zsikai Mária.

 

Hozzászólások  

 
#1 e 2012-11-17 15:42
Végre egy értelmes és elgondokodotató minõséges kritija!!!
 

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Pénzcsináló (Moneyball)
2011. december 13. kedd
színes, feliratos, amerikai filmdráma, 133 perc, 2011 Vajon beülnek-e a hazai mozilátogatók egy...
Phillips kapitány
2013. november 25. hétfő
2013-ban sorra mutatták be az izgalmasabbnál izgalmasabb túlélő drámákat a rangos nemzetközi...
Két nap, egy éjszaka
2014. október 27. hétfő
Néha rájössz, mekkora kincs van a birtokodban, mielőtt még elveszítenéd. A belga Jean-Pierre...
Mielőtt meghaltam
2014. március 09. vasárnap
Matthew McConaughey átütő erejű alakítása úgy tündöklik ki ebből a nehéz drámából, sőt az elmúlt...
Anna Karenina
2013. január 29. kedd
A tavalyi Torontói Filmfesztivál egyik legjobban várt alkotása Joe Wright pazar ruhákat és...
Tőzsdecápák 2.
2010. december 02. csütörtök
Amerika pénzügyi központja a Wall Street köszöni szépen, továbbra is jól van. Bár Oliver Stone...
Rendíthetetlen
2015. február 06. péntek
Laura Hillenbrand Rendíthetetlen című bestsellerének egyik legnagyobb...
A Mester
2013. máj. 11. szombat
„Ha rájössz, hogyan kell Mester nélkül élni, aki segít eligazodni az életben, akkor ígérd meg,...
Melankólia (Melancholia)
2011. október 27. csütörtök
színes, feliratos, dán-svéd-francia-német-olasz filmdráma, 136 perc, 2011Felnőtteknek!Hazai...
A Vaslady (The Iron Lady)
2012. február 15. szerda
színes, feliratos, angol életrajzi dráma 105 perc, 2011 Ha valaki Margaret Thatcher, egykori...

Könyvismertető

Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...

Képek

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Kövess minket facebookon!