A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

Események nem találhatóak

A közösségi háló (The Social Network)

Akinek van 500 millió barátja, az biztos szerez néhány ellenséget is.

kozossegi
2010. november 11-én mutatták be a mozik A közösségi háló c. éles hangvételű, sodró lendületű filmet a Facebook feltalálójáról Mark Zuckerbergről. A remek alkotás valószínűleg 2010 legjobb filmje lesz.

A Facebook néhány év leforgása alatt az Internet leglátogatottabb oldala lett. Az ide vezető út – gondolhatnánk – valószínűleg sima és egyszerű volt. Azonban a színfalak mögött játszódó eseményekről minden  elmondható, csak ez  nem. A Facebook világában sok mindent megtudhatunk ember-társainkról: milyen a politikai meggyőződésük, a vallásos nézetük, milyen zenéket hallgatnak szívesen, sőt bepillanthatunk a kapcsolatrendszerükbe és még az is gyorsan a tudomásunkra juthat, járnak-e valakivel, házasok, vagy szinglik, sőt a szexuális szokásaik is nyílt titokként feltárulhatnak előttünk. Honnan lettünk hirtelen ilyen jólértesültek, hiszen ezeket az információkat régebben csak közeli barátokkal osztotta meg az ember.  Ráadásul ilyen és

ehhez hasonló információkat rég látott iskolatársainkról is megtudhatunk, hiszen a Facebook gondoskodik róla, hogy naponta újabb és újabb ismerősökkel kerüljünk kapcsolatba.

A közösségi háló
(The Social Network)
színes, feliratos, amerikai
filmdráma,
121 perc, 2010
12 éven felülieknek

rendező: David Fincher
forgatókönyvíró: Aaron Sorkin
zeneszerző: Trent Reznor
operatőr: Jeff Cronenweth
producer: Dana Brunetti, Ceán Chaffin
vágó: Kirk Baxter, Angus Wall

szereplő(k):
Jesse Eisenberg (Mark Zuckerberg)
Andrew Garfield (Eduardo Saverin)
Justin Timberlake (Sean Parker)
Rashida Jones (Marylin Delpy)
Armie Hammer (Cameron Winklevoss),
Josh Pence (Tyler Winklevoss)
Max Minghella (Divya Narenda)

Talán már nem is emlékezünk arra világra, amikor ha elfelejtettük elkérni valakinek a telefonszámát, volt rá esély, hogy soha többé nem tudjuk elérni. Korunkban már élni sem tudnánk anélkül, hogy fotóinkat online megosszuk barátainkkal és üzeneteket hagyjunk a képek tartalmáról - ez többé nem számít különlegesnek.

A közösségi háló a fiatal Mark Zuckerberg története. A zseniállis, ámde emberi kapcsolataiban esetlen másodéves hallgató a Harvard Egyetemre jár. Semmit nem szeretne jobban, minthogy elfogadja a társadalmi elit, kiemelkedhessen a tömegből - végre odafigyeljenek rá. Miután egy lány - akit szeretett - összetörte a szívét, úgy dönt bosszút fog állni nem csak volt szerelmén, de az egyetemvárosban élő összes lányon. Feltöri a Harvard Egyetem számítógépes hálózatát és létrehoz egy olyan internetes oldalt, ahol a fiú hallgatók szavazhatnak az elsőéves lányok fotóira, és így eldönthetik ki a szexibb. Az oldalt Facemash-nek nevezi el. A két esti sör között összedobott fércmunkát 22 ezren látogatják meg pár óra leforgása alatt.
Lázadó hősünket tettének következményeként felfüggesztett egyetemi büntetésre ítélik, a személyiségi jogok megsértése, a biztonysági szabályok megszegése, és tulajdon elleni bűncselekmény miatt.
Zuckerberg kis vállalkozása azonban felkelti néhány gazdag diák érdeklődését, akik arra kérik Markot, hozzon létre számukra egy web-oldalt „Harvard kapcsolat” néven. Zuckerberg nem készíti el a megrendelt munkát, létrehozza viszont a TheFacebook.com oldalt, amely egyetlen éjszaka leforgása alatt valóságos társadalmi intézménnyé válik. Ami ezután következik már történelem. Nagyra törő vágyak, irígység, és gyönge üzleti erkölcsök csapnak össze a történet hátralevő részében. Ehhez hasonlót ritkán láthatunk más filmekben, amelyek megtörtént eseményt dolgoznak fel. A „Harvard kapcsolat” kiötlői a Winklevoss ikrek (Armie Hammer és Josh Pence), üzlettársuk Divya Narenda (Max Minghella), és Zuckeberg legjobb barátja Eduardo Saverin (a brilliáns Andrew Garfield) párhuzamosan beperlik a zseniális programozó Zuckerberget. A filmben ezeknek a pereknek lehetünk szemtanúi: amit a jelenben az egyik szereplő mesélni kezd, azt egy ugrással a múltban játszódó jelenet fejezi be.

A közösségi háló a valóságon alapuló történet, de mégsem történelem. Nehéz megítélni, mennyi belőle a kitalált esemény. Mégis a filmben minden nagyon a helyén van.

David Fincher rendező (Hetedik, Harcosok Klubja, A Zodiákus, Benjamin Button különös élete) drámája Ben Mezrich: Véletlenül milliárdos című könyvén alapul. A megfilmesítés nem lehetett egyszerű dolog. Hiszen nincsen benne sokkoló gyilkosság, botrányos szerelmi viszony, vagy legendás bűncselekmény. Mégis a nézőket rabul ejtő olcsó izgalmak helyett, Fincher filmje az év legeredetibb, és legkiválóbban megalkotott filmje. Ez persze nem egyedül Finchernek köszönhető. Sikerének titka, hogy Hollywood legtehetségesebbjeivel vette magát körül.
A film nagy erőssége, maga az alapanyag. A forgatókönyv Aaron Sorkin tollából származik, akinek többek között Az elnök emberei című sorozat és a Charlie Wilson háborúja zseniális párbeszédeit is köszönhetjük. A közösségi hálóban is tanúi lehetünk briliáns párbeszédeknek, amelyeknek feszültsége szinte szikrázik a nézőtéren. Máskor pedig, amikor a legkevésbé várnánk, finoman és mélyen a szívünkbe markol.
A színészi munka is élvonalbeli. A Facebook megalkotóját és ügyvezető igazgatóját a filmben Jesse Eisenberg alakítja, akinek a teljesítménye eddigi szerepeinek legkiegyensúlyozottabb összefoglalása. Eisenberget sokan beskatulyázták, mondván, eddig csak egyféle szerep eljátszására volt képes. Esetlen egyetemista szerepeiből már láthatott eleget a közönség (A császárok klubja, A tintahal és a bálna, Zombieland,  Kalandpark), de A közösségi hálóban minden korábbi szerepének tapasztalatát egyesíti és olyan hiteles az alakítása, hogy nincs párja. Zuckerberg legjobb barátját és üzlettársát Eduardo Saverint a rendkívül tehetséges Andrew Garfield (Gyávák és hősök, Doctor Parnassus és a képzelet birodalma) alakítja. Garfield csendesen hajózik végig a film sodrásában. Ő a néző „útikalauza”, akivel együtt érzünk, a film konfliktusának központi szereplője. Ha felbukkan egy jelenetben, minden figyelem rá összpontosul – a film számára hatalmas bizonyítási lehetőség.   

A közösségi háló minden porcikájában sikerfilm, de legfontosabb érdeme, hogy túlmutat a Facebook történtén.  Évtizedek múlva, amikor már alig emlékezünk majd a Facebookra, A közösségi háló még mindig elevenen fogja bemutatni azt a generációt, amelyet a szociológusok millenniumi generációnak neveznek. Az 1980 után született, kevéssé vallásos,  kíválóan képzett nemzedék alkotja a tudásalapú, modern társadalom és gazdaság elit csapatát. A millenniumi nemzedék sokkal többet foglalkozik saját imázsa felépítésével, és azzal, mennyi emberre tud hatással lenni, mint a pénz megszerzésével. Az előjogok és gazdagság csak eszközök arra, hogy megnyerő képet sugározzanak magukról. A megfelelő embereket ismerni, a megfelelő zenét hallgatni, a megfelelő helyen lenni a megfelelő időben, mindennél fontosabb. Nemcsak a kötödés szükségszerűségéről szól tehát a film, hanem arról a kényszerről is, hogy folyamatosan ellenőrzés alatt tartják a Facebookon megjelenő identitásukat, hogy megalkossák a legjobb önmagukat, mert azt akarják, hogy mások ilyennek lássák őket, egy illúzió arról, kik is ők valójában.
Hajlandóak radikálisan újraértelmezni a magánszféra értelmét. Hajlandóak legbelsőbb gondolataik, meggyőződésük megosztására, nyári tengerparti nyaralásukról készült remek képeik közszemlére tételére, a „barátoknak”, hogy valamifajta „tartozom valahová” érzést keltsenek magukban. A millenniumi generáció, nem fogja meghallatni a véleményedet, csak akkor, ha megkedvelteted magad.
A filmben Sean Parker (Justin Timberlake) megszerzi Zuckerberg bizalmát, mert Parker szórakoztatja és keresi Zuckerberg társaságát. Zuckerberg nem más, mint a millenniumi generáció lenyomata.

A film végén, amikor felgyulladnak majd a lámpák a moziteremben, felmerül bennünk a kérdés: „Vajon Zuckerberg a rosszfiú a történetben?” Nem. Sőt még azt is elhisszük neki, ha azt mondja, „nem vagyok rossz”.  Zuckerberg rossz lépések sorozatával elveszíti barátait, de közben milliárdossá válik, egyfajta anti-celeb lesz. De mindenképpen a minket körülvevő világ egyik nagy átalakítója.  A Facebook közössége olyan gyorsan növekedett, hogy ma ha saját országot alapítanának  az Egyesült Államok lakosságának másfélszeresét tennék ki. Zuckerberg 26 évesen a legfiatalabb milliárdos a földön.

Beszélgetésindító gondolatok a filmhez:

1. Mit gondolsz kinek van igaza a filmben látható tárgyaláson? Mivel indokolnád véleményedet?
2. Ha tagja vagy már a Facebooknak, milyen szerepet játszik a mindennapjaidban és a kapcsolatrendszeredben?
3. Zuckerberg elkeseredetten küzd, hogy egy csoport tagja lehessen és hajlandó néhány gyökeres változást véghezvinni, hogy bejusson az áhított csoport tagjai közé. Tettél valaha olyat, amit később megbántál, hogy beletartozz álmaid csoportjába?

Írta a Relevant Magazine, a Christianity Today és a Pluggedin felhasználásával Weberné Zsikai Mária.

 

Hozzászólások  

 
#1 e 2012-11-17 15:42
Végre egy értelmes és elgondokodotató minõséges kritija!!!
 

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

A Vaslady (The Iron Lady)
2012. február 15. szerda
színes, feliratos, angol életrajzi dráma 105 perc, 2011 Ha valaki Margaret Thatcher, egykori...
Szerelempróba (Fireproof)
2011. április 01. péntek
„Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és...
Élve eltemetve (Buried)
2011. máj. 16. hétfő
  16 éven aluliaknak nem ajánlott!   Ha rettegsz a bezárt, szűk helyeken, akkor az...
A hallgatás törvénye (Winter's Bone)
2011. máj. 20. péntek
A napokban gondolkoztam el rajta, vajon mi lehet Dolly Ree-vel, mert még most is elevenen él...
Fekete mise
2015. november 11. szerda
A Black Mass problémás üzenetet hordoz, egy problémás, egyre...
Gravitáció
2013. október 11. péntek
Ha a filmtörténelemben érdemes volt valaha filmet 3D-ben készíteni, akkor a Gravitáció bizonyosan...
Holtodiglan - egy film, nem nekünk
2014. október 21. kedd
Gondoltál már arra - hacsak a másodperc töredékéig is -, hogy képes lennél-e megölni a...
Ne engedj el! (Never Let Me Go)
2011. máj. 30. hétfő
Soha nem fogod elfelejteni. Ha először, úgy érzed, hidegen hagy a történet, ez az érzés nem fog...
Gázt! (Drive)
2011. október 12. szerda
színes, feliratos, amerikai akciófilm - 2011 (100 perc) Csak felnőtteknek! Nicolas Winding Refn...
Everest
2015. október 01. csütörtök
Mi, akik az emberiségnek abba a 99,999 százalékába tartozunk, akik...

Könyvismertető

Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...

Képek

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Kövess minket facebookon!