A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

Események nem találhatóak

Pénzcsináló (Moneyball)

Penzcsinaloszínes, feliratos, amerikai filmdráma, 133 perc, 2011

Vajon beülnek-e a hazai mozilátogatók egy olyan filmre, amely a magyar sportélettől meglehetősen távol esik, ám az amerikaiakban genetikailag kódolva van? Egészen bizonyosan, ugyanis a film nem elsősorban a baseballról szól. Igazából a történet százharminchárom percéből alig töltünk valamennyit a baseball pályán. „A film egy férfi története, aki vette magának a bátorságot, hogy egy 150 éves múltra visszatekintő játékot és a mögötte rejlő kollektív bölcsességet újszerűen közelítse meg. Olyannyira, hogy a baseball-téma a vásznon csupán ’kiszolgálja’ a drámát” – nyilatkozta a film rendezője, Bennett Miller.

Vince Lombardi a legendásan kiváló és közismert amerikai edző azt mondta egyszer: „A győzelem nem minden. A győzelem egyedüli és mindenekfelett való.” De mi van, ha Lombardinak nem volt igaza? Mi van, ha más dolgok többet jelentenek a győzelemnél, tovább tartanak, nagyobb jelentőségük van és nemcsak az életben úgy általában, hanem a valódi, hús, vér emberek életében. Ezt az eretnek gondolatot veti fel komolyan, de nagyon szórakoztatóan a Pénzcsináló című film, amely Michael Lewis újságíró bestsellerén alapul.

A Pénzcsináló meglepő és ritka sportfilm, hiszen nem a mindent eldöntő utolsó dobással végződik, amelyet azután a jól megérdemelt győzelem és az átszellemült arcú sportolók ünneplése követ. A szerző szerint a Pénzcsináló „egy ötlet életrajza”. Nemcsak a győzelemről és bukásról szól, hanem annak a férfinek a rendkívüli útjáról, aki forradalmasította a sportot, aki hajlandó volt újragondolni a baseballt, a játékosok kiválasztását, a játék lefolyását és megpróbált választ keresni a miértekre.

Ezt a férfit Billy Beane-nek hívták, akit a vásznon Brad Pitt alakít, elragadóan. Beane az Oakland Athletics provokatív menedzsere rendhagyó elképzelésekkel rendelkezik arról, hova juthat el egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező csapat szemben olyanokkal, mint például a pénzben dúskáló New York Yankees. Beane felforgatta a hagyományokat. Nem véletlen, hogy a film a New York Yankees egyik sztárjátékosának mondatával kezdődik: „Hihetetlen mennyit nem tudunk arról a játékról, amit egész életünkben játszottunk.”

A Pénzcsináló azért is érdekes vállalkozás, mert a film hírhedten nehezen állt össze. Már éppen elkezdődött volna a forgatás, amikor a Sony hirtelen kihátrált a vállalkozásból, pedig Steven Soderbergh készen állt, hogy Steven Zaillian forgatókönyvét filmre vigye. A projekt itt akár meg is hallhatott volna, de Brad Pitt felismerve, mennyire testhezálló neki a főszerep, nem hagyta annyiban. A forgatókönyv megírására Aaron Sorkint kérték fel, a rendezésre pedig Bennett Millert, és a projekt új lendületet vett.

Miller korábbi darabja, a 2005-ben finoman és árnyaltan megalkotott Capote mutatja a filmrendező képességeit a visszafogott történetmesélésben. Miller tudja, hogyan fedezzen fel olyan értékeket, Billy Beane-hez hasonlóan, amelyek fölött mások átsiklanának. A Capote, Philip Seymour Hoffmannak Oscar-díjat hozott, aki most visszatér Miller újabb filmjébe, Art Howe-ként, az Oakland örökké kétkedő menedzsereként. A rendező ismét olyan légkört és helyzetet teremtett, amelyben a színészek valósággal lubickolnak. A legjobb példa erre Brad Pitt, aki az évek múlásával egyre kifinomultabb és érettebb lesz, mint az igazi jó bor. Itt csodát tesz a jófiú szerepében, aki egy kemény helyzetben feltalálja magát. Természetesen ezt a csodát Pitt nem egyedül éri el. Hoffman mellett ott van még a hihetetlenül drámai Jonah Hill, aki egy kövérkés, számítógépes guru bőrébe bújva, Peter Brandként tökéletes kiegészítője a kisportolt Pittnek.

Peter Brand mindamellett, hogy baseballstatisztikát eszik reggelire, a Yale egyetemen tanult közgazdaságtant és egy véletlen folytán Pitt asszisztense lesz. A színészek és a rendező nagy szerencséjére Aaron Sorkinnak, a  forgatókönyvírónak köszönhetően a film tele van tartalmas, hihetetlenül szellemes és sokszor csípős párbeszédekkel. (Ahogy azt már tőle A közösségi hálóban és az Elnök embereiben megszoktuk.)

A Pénzcsináló 2001. október 15-én kezdődik, amikor Beane csapata súlyos problémával szembesül. Vesztésre áll az amerikai baseball liga mérkőzésein a jóval gazdagabb Yankees-zel szemben. De nemcsak ez a csapás éri őket. Az egyik legjobb játékosuk átigazol a Yankees csapatába, és az Oaklandnak semmilyen forrása sincs a játékos pótlására.

Miközben Beane tanácskozást tart a vezetőséggel (a filmben igazi viharvert, a való életben is baseball játékosokkal foglalkozó veteránok játszanak amatőrként), rájön, hogy valamit teljesen másként kell csinálniuk. „Másként kell gondolkodnunk" - mondja Beane, de mit is jelenet tulajdonképpen az a másképp? Beane előtt felcsillan a változás lehetősége, amikor találkozik a fiatal Peter Branddal, aki bevezeti a sabermetrics rejtelmeibe, vagyis a baseball-jétékosok statisztikai elemzésének világába. Abból indul ki, hogy amikor a játékosokat hagyományos módon elemezték, az rossz következtetésekhez vezetett. Egyeseket túlértékeltek, másokat viszont minden tehetségük ellenére alulértékeltek, és így csak másodrangú csapatokban játszhattak, a kiemelkedés minden reménye nélkül.

Bepillanthatunk még Beane magánéletébe is, láthatjuk elvált feleségét, akit Robin Wright alakít és lányát is, a remekül játszó Kerris Dorsey-t. A legszívszorítóbb, ahogy a film során tanúi lehetünk Beane saját sportpályája dicsőséges indulásának, reményei kibontakozásának, hitének, majd tragikus bukásának, és megértjük, hogy az egész élete csupán csak bevezető volt a filmben lejátszódó eseményekhez.

A Pénzcsináló után felemelő érzés fogja el az embert, mert reményt ad és bebizonyítja, hogy a pénz fontos, de nem minden. Azok az emberek pedig, akiken mások átsiklanak, mert jelentéktelennek, tehetségtelennek tartják őket, megérdemelnek egy második esélyt.

Pénzcsináló (Moneyball)

színes, feliratos, amerikai filmdráma,

133 perc, 2011

rendező: Bennett Miller

író: Michael Lewis

forgatókönyvíró: Steven Zaillian,

Aaron Sorkin, Stan Chervin

zeneszerző: Mychael Danna

operatőr: Wally Pfister

producer: Michael De Luca,

Rachael Horovitz, Scott Rudin

szereplők:

Brad Pitt (Billy Beane)

Jonah Hill (Peter Brand)

Philip Seymour Hoffman (Art Howe)

Robin Wright (Sharon)

Chris Pratt (Scott Hatteberg)

Kathryn Morris (Tara Beane)

Tammy Blanchard (Elizabeth Hatteberg)

Glenn Morshower (Hopkins)

Weberné Zsikai Mária / Budapest

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Noé
2014. március 29. szombat
Darren Aronofsky Noé című filmje merészen birkózik a Szentírás szövegével, amelynek eredménye egy...
Anna Karenina
2013. január 29. kedd
A tavalyi Torontói Filmfesztivál egyik legjobban várt alkotása Joe Wright pazar ruhákat és...
A hallgatás törvénye (Winter's Bone)
2011. máj. 20. péntek
A napokban gondolkoztam el rajta, vajon mi lehet Dolly Ree-vel, mert még most is elevenen él...
A némafilmes (The Artist)
2012. február 29. szerda
fekete-fehér, feliratos, francia némafilm, 100 perc, 2011 Kinek jutna eszébe 2011-ben...
Született feleség (Potiche)
2011. augusztus 25. csütörtök
(színes, feliratos, francia vígjáték, 103 perc, 2010)Hazai bemutató: 2011. augusztus 25. A...
A félszemű és a Fekete hattyú
2011. január 24. hétfő
  (Filmszemle az Oscar-díj átadás előtt) Hamarosan újra átadják a filmipar legrangosabb...
Ida
2015. február 20. péntek
Már csak alig pár nap van hátra az idei Oscar-gáláig,...
Lincoln
2013. február 05. kedd
Steven Spielberg legújabb alkotása a legkevésbé „spielberges", mégis bombasiker lett. Az első...
Élve eltemetve (Buried)
2011. máj. 16. hétfő
  16 éven aluliaknak nem ajánlott!   Ha rettegsz a bezárt, szűk helyeken, akkor az...
Phillips kapitány
2013. november 25. hétfő
2013-ban sorra mutatták be az izgalmasabbnál izgalmasabb túlélő drámákat a rangos nemzetközi...

Könyvismertető

12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...

Képek

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

Kövess minket facebookon!