A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

Események nem találhatóak

Amerika Kapitány: az első bosszúálló

amerikakapitany(Captain America: The First Avenger)
színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi akciófilm

Az utóbbi idők filmkínálatát elnézve már-már eluralkodik a gyanútlan mozilátogatón az érzés, talán elég is lesz egy időre a szuperhősökből.

A megfilmesített képregény karakterek reneszánszukat élik és egymást követik hihetetlenebbnél hihetetlenebb történeteikkel a filmvásznon. Gondoljunk csak az ikonikus Spidermanre, Batmanre, Superman történetére, a Hulkra, vagy a Fantastic Four akcióira, az X-Menre, a sztárparádés Iron Man 1. majd 2. lélegzetelállító jeleneteire, nem is szólva a nyáron mozikba került Thorra, és mindezek mellett itt van még nekünk a most bemutatott hihetetlenül gyengére sikerült Zöld Lámpás című film is.

Az eladott jegyek statisztikáit nézve azonban nyilvánvaló, hogy az Amerika Kapitány valahogy mégis közelebb áll a közönség szívéhez, talán mert a szuperhősök között ő majdnem igazi ember. Egy 100 százalékos, tökéletes katona. "Szupersége" limitált, nem tud repülni és háztetőkön ugrálni, nincsenek természetfeletti, vagy okkult képességei. Egyszerűen csak nagyon erős és ügyes, jelleme kiváló, tele van hazafiassággal, hősiességgel és bátorsággal, így mindazok, akik már elsiratták az igazi értékekért meghalni kész jellemeket a filmvásznon, most megvigasztalódhatnak. Igaz, mindez eléggé amerikanizált változatban lehet csak a miénk.

A Marvel Univerzum szuper katonája Joe Simon és Jack Kirby tollából származik és az 1940-es években került az újságos standokra még Pearl Harbor előtt. Megközelítő becslések szerint 75 országban mintegy 210 millió példányban keltek el a színes borítójú füzetek.

A film maga is olyan, mint egy képregény, kicsit lapos, hiányzik belőle a következetes történetépítkezés, de a főszereplő Chris Evans teljesen egysíkú karaktere ellenére is valahogy szívmelengető az egész. Amerika Kapitány külső és belső tulajdonságai biztosan megdobogtatnak néhány női szívet, a fiúkat pedig arra késztetik, hogy többet járjanak edzőterembe.

Végy egy izgalmas, akcióval teli időszakot a II. világháborúból, turbózd fel a legmodernebb CGI grafikával, majd adj a film hősének kétszeres szteroid adagot, emberi növekedéshormont és pont az Amerika Kapitány világában találod magad.

A brooklyni Steve Rogers (Chris Evans), egy háborús veterán fia újra és újra kísérletet tesz arra, hogy végre felvegyék az amerikai hadseregbe, de fizikai adottságai miatt minduntalan kihullik a rostán. A film trükk-mestereinek lenyűgöző teljesítménye, ahogyan Evans fejét egy nyeszlettül vékony és betegesnek látszó testhez szerkesztették, amit már puszta ránézésre tüdőbetegnek hisznek az orvosok. Azonban fordul a kocka, és a német származású amerikai professzor Dr. Erskine (Stanley Tucci, elképesztően jól imitálja a német akcentust) meglát valami különlegeset a fiúban, annak ellenére, hogy Chester Phillips tábornok (Tommy Lee Jones) egy szót sem akar rá vesztegetni. Nem a reménytelenül törékeny testet, a külsőt nézi, hanem azt, aki a fiú valójában. Ami Amerika Kapitányt később hőssé teszi már megvolt benne, mielőtt szuper katonává pumpálták volna. Erskine a kísérlet előtt megígérteti a fiúval, hogy nem változik meg: "Egy gyenge ember tudja, mekkora érték, ha valaki erősnek születik. Maradj az, aki vagy. Nem tökéletes katona, hanem egy jó ember." És Steve a következő mintegy hatvan percben pontosan ezt teszi.

amerikakapVégrehajtják rajta a kísérletet és az eredmény egy hihetetlenül izmos, életerős szuper férfi lesz, aki rabul ejti a brit katonai szövetségesek képviselőjének Peggy Carternek (Hayley Atwell) a szívét. Kettőjük romantikus, nosztalgikus, soha ki nem bontakozó szerelmét sajátos, retro hangulatú "Gary Cooper levegő" lengi körül.

Az kísérlet eredményén meglepődve katonai felettesei nem igazán tudják eldönteni, mit is kezdjenek vele, ezért csinos lányok társaságában előadott látványos show-műsorral világ körüli turnéra küldik a Kapitányt, hogy népszerűsítse a hadsereget. Közben egy akcióban kiszabadít 400 fogvatartott katonát, köztük a szülővárosából származó jó barátját, Bucky Barnes-t (Sebastian Stan).

Ezután Steve kulcsfigurája lesz a Stratégiai Tudományos Kutató csoport felügyelete alatt működő katonai egységnek, melynek feladata a Hydra nevű szervezet felszámolása. A Hydra egy náci alakulat, sőt még annál is rosszabb, hiszen egy egész világra kiterjedő bűnszervezet, amely a hatalom érdekében mindenkit kész megölni, még a nácikat is. Vezetőjük az őrült tudós, az okkultista Vörös Koponya (Hugo Weaving, a Mátrixban zseniális volt, itt csak szimplán gonosz), akinek vörös arca egy félresikerült kísérletben változott el.

(Figyelem! A filmben szerepel egy energia kocka, amelyről a szereplők többször elmondják, hogy olyan erő van benne, amely csak az istenek tulajdona. A hazai mozikban nemrég bemutatott Thor című filmből tudjuk, hogy a kocka Thor hazájából az Asgard bolygóról származik. A film mondanivalója nem az okkultizmus körül forog, de akiben bizonytalan, negatívan érzéseket kelt ez a gondolat, ne nézze meg a filmet!)

Természetesen sor kerül a jó és a gonosz, Amerika kapitány és Hydra összecsapására. A régi vágású háborús filmbe vegyített sci-fi fegyverek Joe Johnston rendező ügyességének köszönhetően összedolgoznak és valahogy egész viselhető kalandfilm lesz belőle. A rendezőnek hihetetlen affinitása van a pop-kultúrához, amit már láthattuk a Rocketeerben, vagy a Jurassic Park 3-ban. Az Amerika kapitány nem nevezhető úttörő munkának, inkább olyan, mintha a Marvel Stúdió, a jövő májusban bemutatásra kerülő szuperhősöket (Hulk, Vasember, Thor, Sólyomszem, és persze a nagy Amerika Kapitány) felvonultató Bosszúállók (Avengers) című filmjének előtanulmányát vitte volna vászonra, leegyszerűsített rutinmunkával.

Semmiképpen nem szabad komolyan venni.

(A filmben, természetéből adódóan sok akciójelent látható.)

Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (2011)

 

színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi akciófilm, 125 perc

(12 éven aluliaknak nagykorú felügyelete mellett ajánlott.)

rendező: Joe Johnston

forgatókönyvíró: Christopher Markus Stephen McFeely

operatőr: Shelly Johnson

producer: Kevin Feige

szereplők:

Chris Evans (Steve Rogers)

Hugo Weaving (Johann Schmidt)

Dominic Cooper (Howard Stark)

Tommy Lee Jones (Chester Phillips)

Stanley Tucci (Abraham Erskine)

Hayley Atwell (Peggy Carter)

Natalie Dormer (Private Lorraine)

Sebastian Stan (James 'Bucky' Barnes)

Richard Armitage (Heinz Kruger)

Weberné Zsikai Mária / Budapest

 

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Éjfélkor Párizsban (Midnight in Paris)
2011. november 21. hétfő
színes, feliratos, spanyol-amerikai romantikus vígjáték, 94 perc, 2011 Az 1920-as évek irodalmi...
127 óra (127 Hours)
2011. február 22. kedd
A hat Oscar-díjra jelölt film Aron Ralston  (James Franco) profi hegymászó szívbemarkoló,...
Everest
2015. október 01. csütörtök
Mi, akik az emberiségnek abba a 99,999 százalékába tartozunk, akik...
Szerelempróba (Fireproof)
2011. április 01. péntek
„Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és...
Foxcatcher
2015. január 29. csütörtök
Ezúttal nincs könnyű dolga a mozirajongóknak, hiszen sok izgalmas...
Fékezhetetlen (Lawless)
2012. szeptember 25. kedd
színes, feliratos, amerikai filmdráma, 115 perc, 2012 16 éven felülieknek A filmbemutatók...
Anna Karenina
2013. január 29. kedd
A tavalyi Torontói Filmfesztivál egyik legjobban várt alkotása Joe Wright pazar ruhákat és...
A hallgatás törvénye (Winter's Bone)
2011. máj. 20. péntek
A napokban gondolkoztam el rajta, vajon mi lehet Dolly Ree-vel, mert még most is elevenen él...
Fertőzés (Contagion)
2011. október 26. szerda
színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi dráma, 106 perc, 2011 A Fertőzés című film leginkább a...
Oscar-gála után
2011. március 03. csütörtök
2011. február 27-én kiosztották a díjakat a 83. Oscar-gálán a Los Angeles-i Kodak Színházban. A...

Könyvismertető

Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...

Képek

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Kövess minket facebookon!