A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

Események nem találhatóak

Éjfélkor Párizsban (Midnight in Paris)

Ejfelkorszínes, feliratos, spanyol-amerikai romantikus vígjáték, 94 perc, 2011

Az 1920-as évek irodalmi óriásai találkoznak Woody Allen alteregójával, akit a vásznon Owen Wilson játszik. A film nem más, mint az amerikai rendező szerelmes levele Párizshoz, a fények városához. Holtbiztos szórakozást ígér az igazi Woody Allen rajongóknak, de semmi érdekeset nem mond azok számára, akik nem kedvelik Párizst, vagy soha életükben nem jártak a művészetek városában, sőt a Fitzgerald házaspárral, Hemingway-jel, Gertrude Steinnel, Picassóval vagy Dalival sincsenek közeli kapcsolatban. Woody Allent, most újra jobban érdekli a város és annak hangulata, mint az emberek.

Az Éjfélkor Párizsban Woody Allen másik nagysikerű filmjének, az 1985-ben forgatott Kairó bíbor rózsájának párja. Woody Allen egy ideje filmjei helyszínéül újabb és újabb városokat választ, majd mint egy turista, lefényképezi őket.

Kezdte a Match Pointtal, amikor London volt a forgatás színtere, majd a Vicki Cristina Barcelona következett a gyönyörű Barcelonával. Már az elején gazdag képanyagot kapunk Párizs látványosságairól, de nyilván nem a lepusztult kerületek tárulnak fel a néző előtt, hiszen a film főszereplői gazdag amerikaiak, akik nyaralni és vásárolni jöttek Párizsba. Owen Wilson filmbeli karaktere Gil, nagyon sikeres hollywoodi forgatókönyvíró, és még elég fiatal ahhoz, hogy lelkiismeret-furdalása legyen, mivel igazi íróként még soha nem próbálta ki magát. Már az elején látszik, hogy nincs minden rendben Gil és rámenős menyasszonya, Inez (Rachel McAdams) között. Miközben járják a várost, látogatják a kiállításokat, a menyasszony barátairól - Carol (Nina Arianda) és Paul (Michael Sheen) - kiderül, valahogy nincsenek Gillel egy hullámhosszon. Paul a kultúra elviselhetetlenül tudálékos „szakértője”, Inez szülei pedig a konzervatív politika elkötelezett hívei. Meg is kapják a magukét Woody Allentől, aki néhány csípős és nagyon ellenszenves „Tea Party” stílusú megjegyzést ad a szájukba, amitől persze rögtön úgy érezzük, a konzervatívok nagyon kellemetlen emberek. Gil alig várja, hogy megszabaduljon a terhes társaságtól és végre elmerüljön „saját Párizsában”. Ihletet vár, és lássatok csodát, miközben a város elhagyatott, csendes részén kóborol, elegáns autó érkezik, megáll mellette és a mulatozó társaság beinvitálja a kocsiba. Minden eddiginél elegánsabb party közepébe csöppen, és legnagyobb meglepetésére F. Scott Fitzgerald és felesége Zelda is jelen van, a zongoránál Cole Porter ül. Még ugyanezen az estén találkozik Ernest Hemingway-jel, aki csevegés közben megígéri, Gil frissen elkészült regényét megmutatja Gertrude Steinnek. Így kezdődik a képzeletbeli repülés, amelynek során Gil megkapja mindazt a biztatás és megértést a 20-as évek nagyjaitól, amire szüksége van, és amelyet Inez képtelen megadni neki. Gil összefut többek között Dalival (Adrien Brody remekel a szerepben), Picassóval, Man Ray-jel, T.S. Eliottal és Luis Bunuellel. Woody Allen szellemes fintora az a kiváló jelenet, amikor Gil, egy partyról távozóban, mintegy mellesleg odaveti Luis Bunuelnek, az Öldöklő angyal alapötletét, amit a spanyol születésű filmrendező valóban meg is rendezett. Szerelem szövődik Gil és a szépséges Adriana (Marion Cotillard) között, aki Braque és Modigliani korábbi szeretője volt, és találkozásuk pillanatában éppen Picassóval él. Hamarosan megtudjuk, hogy elutazott Hemingway-jel, de úgy tűnik, hogy ez Gilt csöppet sem zavarja. Adriana fogékony Gil személyiségére, hiszen a fiatal forgatókönyvíró annyira modern, annyira más, mint a többiek.

Gil, miután képtelen rávenni a csökönyös Inezt, hogy kivárja az elhagyott szökőkútnál a rejtélyes autó megérkezését, estéről estére egyedül tér vissza a 20-as évekbe, és meghallgatva Stein tanácsait, átírja a regény első három fejezetét. Csalódik, de ki is józanodik, amikor kiderül, hogy Adriana inkább a La Belle Epoque (a századforduló) idejét választja élete színteréül, mert a jelent mérhetetlenül unalmasnak tartja. Gil átlátja végül, hogy minden nemzedék az előző generáció életét tartja a vágyott „aranykornak”, pedig mindenkinek a saját életében kell értelmet és megelégedést találnia, és ezért érdemes egy kényelmes életet is feláldozni, hogy egy sokkal gazdagabb és megelégítőbb célt találjunk.

Owen Wilson alakítása egész jó, nem esik abba a hibába, hogy bosszantóan hasonlítani akarna Woody Allenre, Kathy Bates a vásznon angolul, spanyolul, franciául cseveg, így lesz belőle kiváló Gertrude Stein. A francia first lady, Carla Bruni is felbukkan három jelenet erejéig, és szépen teljesíti a szerepét, mint a Rodin Múzeum idegenvezetője. A férje, Nicolas Sarkozy is elégedett lehet vele. A legmeggyőzőbb mindenképpen Corey Stoll Hemingway szerepében.

A nihilista Woody Allen ebben a filmjében valami halvány reményt ad, hogy átlátva a nosztalgia illúzióján mégsem kell illúzió- és céltvesztettnek lennünk. Először ad egyik szereplője szájába vigasztaló szavakat: „…a művész feladata, hogy ne adja be a derekát az elkeseredettségének, hanem megtalálja a létezés ürességének ellenszerét”. Sajnos, a film egésze nem tükrözi ezt a filozófiát. Érdemes a film után elbeszélgetni arról, mennyire fontos az ember számára az ürességből a céltalan életből való szabadulás, a megváltás.

Éjfélkor Párizsban (Midnight in Paris)

színes, feliratos, spanyol-amerikai romantikus vígjáték,

94 perc, 2011

rendező: Woody Allen

forgatókönyvíró: Woody Allen

operatőr: Darius Khondji

 

szereplők:

Rachel McAdams (Inez)

Owen Wilson (Gil)

Marion Cotillard (Adriana)

Michael Sheen (Paul)

Mimi Kennedy (Helen)

Kurt Fuller (John)

Adrien Brody (Salvador Dalí)

Tom Hiddleston (F. Scott Fitzgerald)

Sonia Rolland (Joséphine Baker)

Corey Stoll (Ernest Hemingway)

Kathy Bates (Gertrude Stein)

Carla Bruni (idegenvezető)

Weberné Zsikai Mária / Budapest

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Az éhezők viadala (The Hunger Games)
2012. április 27. péntek
színes, feliratos, amerikai sci-fi akciófilm (2012)(Csak 16 éven felülieknek) Mivel nem olvastam...
Szerelem (Amour)
2013. március 02. szombat
A provokatív témákat boncoló osztrák rendező, Michael Haneke legújabb filmje a Szerelem, szinte...
Noé
2014. március 29. szombat
Darren Aronofsky Noé című filmje merészen birkózik a Szentírás szövegével, amelynek eredménye egy...
Phillips kapitány
2013. november 25. hétfő
2013-ban sorra mutatták be az izgalmasabbnál izgalmasabb túlélő drámákat a rangos nemzetközi...
A segítség (The Help)
2011. november 11. péntek
színes, feliratos, amerikai-indiai-emirátusokbeli filmdráma,146 perc, 2011 A film káprázatos...
A némafilmes (The Artist)
2012. február 29. szerda
fekete-fehér, feliratos, francia némafilm, 100 perc, 2011 Kinek jutna eszébe 2011-ben...
A közösségi háló (The Social Network)
2010. november 05. péntek
Akinek van 500 millió barátja, az biztos szerez néhány ellenséget is. 2010. november 11-én...
Avatar
2010. október 28. csütörtök
Avatar világ A filmek – hasonlóan a festészethez, az irodalomhoz, vagy a kultúra más kifejező...
Rio
2011. máj. 02. hétfő
színes, magyarul beszélő, brazil-kanadai-amerikaianimációs vígjáték, 96 perc, 2011 Egyszer volt,...
Éjfélkor Párizsban (Midnight in Paris)
2011. november 21. hétfő
színes, feliratos, spanyol-amerikai romantikus vígjáték, 94 perc, 2011 Az 1920-as évek irodalmi...

Könyvismertető

Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...

Képek

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Kövess minket facebookon!