www.bibliaszov.hu

Avatar világ

A filmek – hasonlóan a festészethez, az irodalomhoz, vagy a kultúra más kifejező eszközeihez – egyrészt tükrözik, másrészt befolyásolják annak a kornak és társadalomnak a világnézetét, amelyben létrejöttek. A filmek rendkívül erőteljesen járulnak hozzá a társadalmak világnézetének formálásához – különösen, ha óriási kasszasikert érnek el. A film által képviselt eszmerendszer hihetőnek, valóban létezőnek tűnik. Hatását úgy tudja kifejteni leginkább, ha nem távolodik el látványosan a már kialakult világnézettől, hanem a meglevő alapokra épít: megerősíti, elmélyíti és kiszélesíti a működő mintát – így tudja a film készítője, rendezője még tovább árnyalni a vágyott képet arról, milyennek szeretné látni a világot.

Az Avatar története a jövőben játszódik, ahol tudósok és katonák közös célért küzdenek. Kiindulópontjuk a Föld, ahonnan meg akarnak meghódítani egy, a bolygónkhoz hasonlóan benépesedett holdat, Pandorát, az egyedül ott található rendkívül értékes ásvány miatt. A küldetés végrehajtása azonban az őslakosok ellenállása miatt akadozik. A helybéliek ezúttal karcsú, kék bőrű, közel 3 méter magas, gyönyörű fizikumú, emberszabású lények, a na'vik.

Épülj be, hogy megszerezd!

A filmben látható „beépülős” módszer az őslakosok leigázására és kincsük megszerzésére nem mai találmány. Nagyon valószerűtlen, hogy a hódítók célt érnének, ha pusztán emberi lényeket küldenének a na'vik közé, mert megjelenésük nyilvánvaló különbsége azonnal leleplezné a betolakodókat.
Az Avatar cselekményének idején azonban már nem túl bonyolult kihívás a tudósokat számára, hogyan töltsék néhány kiválasztott emberi lény tudatát na'vi „avatar” testbe. A számítógépes játékokból ismert „avatar” a játékos virtuális megfelelője, olyan új lény, akit a játékos irányít és úgy szerkeszt meg, hogy ha akarja, még csak nem is hasonlít megalkotójára.
A filmben az „avatarok” laboratóriumban előállított, alapvetően na'vi testben létező biológiai lények, bár rendelkeznek emberi DNS-sel. Azt a személyt, akinek DNS-ét az avatar tartalmazza, egy arra alkalmas gépbe helyezik, ahol a gépi funkciók elindulását követően elveszti öntudatát és elméje feléleszti és irányítja a na'vi avatar testét a Pandora bolygón. Ha az avatar elalszik, az ember feléled, és megfordítva.
A film egyik főhőse Jake Sully deréktól lefelé megbénult háborús veterán. Halott ikertestvére helyét veszi át, aki korábban részt vett a na'vik megismerését célzó bio-avatar programban. Mivel a DNS-ük azonos, Jaket választják ki, hogy folytassa elhúnyt testvére küldetését, annak ellenére, hogy nincs erre kiképezve.
Jake meg is ismerkedik a tudósokat irányító, nő létére durva beszédű, láncdohányos Grace Augustine-nal (Sigourney Weaver alakítja), aki maga is ki-be jár egy na'vi avatar agyába és testébe, sőt már a nyelvét is mesterien beszéli.

A filmbeli rossz fiúk

Hamar megismerkedünk a film elsőszámú gazemberével, a izmos testű Quoritch ezredessel, akinek karaktere erősen emlékeztet a híres vadnyugati hős, John Wayne alakjára. Az ezredes alig várja, hogy erőnek erejével elvehesse a na'vik földjét. A film később hemzseg a vietnami háborúra való utalásoktól és az ott használt Huey helikopterek futurisztikus változatai is feltűnnek. Természetesen az iraki háborúra való utalások sem a véletlen művei.
A film fő témája annak a történelmi tendenciának a bemutatása, melynek során a folyamatosan ásványi anyag források után kutató, technológiailag fejlettebb társadalmak rákényszerítik akaratukat egy, általában ősi, „ártatlan” helyi kultúrára, amelyet jelen esetben a na'vik jelképeznek. Ezek a kultúrák a rousseau-i mítosz szerint tökéletes harmóniában élnek a természettel és az emberek ártatlanabbak és tisztábbak, mint az írígységgel teli, kizsákmányoló életmódot folytató nyugati civilizációk.

Harmóniában a természettel

A történet erkölcsi mondanivalója szerint a modern, technológiailag fejlett társadalmaknak meg kell térniük bűnös útjaikról. Így nemcsak azt kerülhetik el, hogy tovább rombolják a természetes környezetüket, hanem lelki egészségüket is visszanyerhetik, és megtapasztalhatják a természettel való egységet.
Grace és tudós munkatársai a film alapján a haladó gondolkodás megtestesítői. Ők árnyaltabb eszközökhöz folyamodnának a na'vik ellenállásának leküzdésére. Több időt akarnak engedni az Avatar-programnak, amely a személyes kapcsolatteremtésre és a rábeszélésre épül. Tudományos eredményei birtokában, a kutatócsoport már felismeri és értékeli a na'vi kultúra szépségét, különösen a természethez való  harmónikus viszonyát. A film azt sugallja, hogy a na'vik (minden kétséget kizáróan a film szereplői közül ők az abszolút „jó fiúk”) megértették az élet értelmét, vagyis, azt hogy mindennek van lelke, és minden élő egy hatalmas egésszé kapcsolódik össze, melynek középpontjában a föld anyaisten, Eywa áll. (Grace felfedezi, hogy Pandora minden fája elektro-kémiai kapcsolatban van, amely együttesen olyan hálózatot alkot, mint egy hatalmas agy.)

Az Avatar vallása

Az Avatar nem titkolt törekvése, hogy csöppet sem újkeletű vallások, a pogány animizmus és a panteizmus felé terelje nézőit. Nem újdonság ez a fejlődés-elmélet (evolóció) elterjedése miatti „új” vallási virágzás idején. Manapság sajnos, sok ember elhiszi, hogy a természet leszármazottai, a világegyetem termékei vagyunk, nem pedig a csodákat tevő, imádságot meghallgató, igazságot kijelentő személyes Isten teremtményei. Ha a Biblia tanításának elutasításával akarjuk figyelembe venni az emberi lét lelki vonatkozásait, akkor magát a teremtettséget tekintjük istennek.
Nyugaton ennek a folyamatnak lett az eredménye a keleti monisztikus gondolkodás, amely a New Age formájában jelent meg. Ezek a hiedelmek könnyen összeolvadnak hiper-környezetvédelmi nézetekkel. Az Avatar sikeresen és csábítóan mossa össze mindezt.
A film sajnos abba az irányba hajlik - az ET (a földönkívüli) történetéhez hasonlóan -, hogy a New Age üzenetének felhasználásával megerősítse, más bolygókon is kialakulhatott az élet, és ezek a külső világok a béke és a megváltás üzenetét közvetítik felénk.

Kommunikáció na'vi stílusban

A na'vik a természettel való kommunikációját a mindannyiuk rendelkezésére álló anatómiai eszköz (talán farok bojtnak nevezhetnénk) segíti. A New Age követői csak sárgulhatnak az irígységtől, látva a na'vik biológiai USB csatlakozóját és kábelét, amelynek segítségével hozzákapcsolódhatnak bármilyen másik élőlényhez és a kapcsolat által megoszthatják lelkeiket.
A na'vik, ha éppen nem a fák tetejéről vetik le magukat szédítő mélységekbe miközben a természetistennőnek énekelnek, akkor repülő sárkánygyíkokon lovagolnak, vagy lovakra emlékeztető élőlényeket ülnek meg, melyek hatalmas mennyiségű nektárt szürcsölnek ki óriásvirágokból.

Jake-nek először - amíg nem ismeri meg a pandorai életet - szimpatikus Quoritch ezredes. A filmbeli történet előrehaladtával azonban egyre ellenszenvesebb lesz. Jake avatar testében egy alkalommal miközben eltávolodik felderítő csapatától, megismerkedik Pandora biológiai világával, amely egyszerre lenyűgöző, izgalmas és veszélyes. Ekkor találkozik Neytiri hercegnővel, a na'vi lánnyal, aki megmenti az életét és fokozatosan bevezeti saját kultúrájába. Jake beleszeret Neytiribe és népébe. Hovatartozását megváltoztatva, avatar-Jake, a haladó gondolkodású tudóssal Grace-el az oldalán, lázadásra bíztatják a na'vikat a Földről érkező megszállókkal szemben. Az ellenállás egy utolsó gigantikus harcban csúcsosodik ki. A csata után a Föld lakói ökológiailag romba döntött bolygójukra térnek vissza, méghozzá a számukra végképp megszerezhetetlen ásványi anyag nélkül.

Vidám történet

Az Avatar számítógépes grafikai megoldásai káprázatosak, Pandora földöntúli biológiája meggyőzően valóságos. Bármit gondolunk is a film mögöttes szándékáról, az Avatarban minden megvan a működőképes sztorihoz, és ahogy mindezt James Cameron (a Titanic híres rendezője) szövi, tényleg magával ragadó.
Időtlen témák valóságos tárháza a film: a gonosz ezúttal az igazságtalanság formájában jelenik meg. Az erős elnyomja a gyengét, de végül veszít; a kezdeti nehézségek ellenére kibontakozik a szerelem, veszélyek leselkednek mindenhonnan, de végül a hős és a hősnő legyőzi őket. Természetesen, megjelenik a végső apokaliptikus, mindent eldöntő harc a világosság és a sötétség között és végül győz a jó.
Ahogy az lenni szokott, a két tábor összecsapása két ember mindent eldöntő személyes harcában csúcsosodik ki. Ebben az esetben a két tábor képviselője az ezredes és a leszázalékolt katona.
Természetesen, a valóság sokkal összetettebb. Szociológiai, politikai kérdések mentén maguk a keresztyének is megosztottak. Míg az egyik keresztyén filmkritika elítéli a filmet a nyilvánvalóan pogány tartalom miatt, a másik igyekszik megvédeni olyan elemekre összpontosítva, amelyek esetleg illeszkednek az evangéliumhoz. Lesznek olyanok is, akik kifejezetten evangéliumi üzenetet látnak majd benne (ugyanez történt a Csillagok háborújával és a Supermannel is). Ezek a típusú magyarázatok nagy jelentőséget tulajdonítanak majd a tudósok csoportját vezető nő (Grace) angol nevének, melynek magyar jelentése kegyelem, és így tovább.

A jó mesemondó igyekszik olyan részleteket felvonultatni a történetben, amelyek ismerősek a közönsége számára, legyenek azok akár bibliaiak, vagy más forrásból valók – a rendező, James Cameron, pontosan ezt teszi. Nézzünk most meg néhányat, ezek közül:

Ahogy Cameron a nézővel filmkockáról filmkockára felfedezteti Pandora biológiai csodaországát, a gyermekien ártatlan magas kék avatar-Jake szemével, rögtön Ádám és Éva jut eszünkbe. Különösen, amikor avatar-Jake „Évája” egy szép és különleges gyümölcsöt ajánl fel a fiúnak.

Az Édenkert

A buja dzsungel-erdő Pandora neve a görög mitológiából származik. A Biblia első könyve (Genezis) beszámolójához hasonlóan, a mitológiai történet a gonosz megjelenését mutatja be egy eredetileg ártatlan, problémamentes világban. Ennek a buja erdőnek is van egy különleges központja, a Lelkek fája, amelynek spirituális jelentősége van. Az „Éden hasonlatnak” természetesen megvannak a maga korlátai, hiszen Pandorán az állatok megeszik egymást és a na'vik vadásznak az állatokra.

Krisztus alakja

Jaket kiválasztják a bátyja helyett és a férfi végül a na'vik megmentője lesz. Célját úgy éri el, hogy egy lesz közülük (Krisztus is része lett az emberi fajnak hogy megváltónk lehessen). Jake a történetben saját avatarjaként újjászületik.

Romeó és Júlia

Jake avatarja és Neytiri hercegnő bontakozó szerelmét mindkettőjük „családja” ellenzi. Na'vi külseje ellenére, Jake-ről nyilvánvaló, hogy nem ugyanolyan lény (még a nyelvüket sem beszéli). A lány sem hétköznapi na'vi, hanem királyi sarj.

Erin Brockovich

A magányos hős, aki maga mellé állít másokat a kegyetlen, környezetromboló vállalat hatalmával és kapzsiságával szemben vívott hosszú, ám igazságos harcban. A harácsolás áldozatai meglehetősen gyenge „kis-emberek”, de végül a harcban győznek és a főszereplő végül ünnepelt hősükké válik.

Katonai terjeszkedés

Erre a cikk elején a vietnámi és iraki háború kapcsán már utaltunk. Még ide lehet sorolni a vadnyugati Custer tábornok példáját is.

Mitológiai erdőlakók

A Földől érkezők Pandorán létesített állomáshelyükön a na'vikat misztikus, veszélyes „erdei népnek” tartják – valahol a sűrűben élnek, homályos félelem övezi őket és mégis furcsán, ellenállhatatlanul vonzóak. Fülük alakja a görög erdők lakójának, Pánnak (furulyán játszó isten) és a szatíroknak a képét idézik fel szarv és szőrz nélkül.

A rettenthetetelen

Ahogyan Jake Sully bíztatja csapatát a nagy ütközet előtt, Mel Gibson által alakított William Wallace elevenedik meg a vásznon a szemünk láttára, még a kékre festett arc is stimmel.

Tigris és Sárkány

Nos, lehet, hogy ez a hasonlóság nem volt szándékos, de ahogyan avatar-Jake és a na'vik a fákról a mélybe ugranak és harcolnak, Ang Lee szürreális filmjének harci jelenetei támadnak fel.

Pocahontas

A bennszülött hercegnő összebarátkozik John Smith-el (Jake), egy kívülállóval, egy furcsa, ellenséges megszálló csapat tagjával, és megtanítja népe szokásaira.

Röviden, a bibliai vagy biblián kívüli képek és motívumok valóban fellelhetőek a filmben (fel is használhatók egy-egy beszélgetés elindítására). Jelen van azonban sok más forrásból összeollózott elem is. Hiszen a rendező el akarja érni céljait: a biztos kasszasikert és a közönség meghódítását, miközben meg van győződve hogy jót tesz, ha korunk trendi vallási irányzatait súlykolja a nézőbe.

Teremtés kontra öko-pogányság

A film által sugallt világnézet szerint, a Biblia teremtésen alapuló valóságmagyarázata ellenséges „filozófia”. Az emberek nem Isten képére teremtettek, ahogyan azt a Mózes első könyve kijelenti, hanem a természetből nőttek ki. Mivel minden élőlény ugyanabból az élő anyagból áll, (nemcsak a csimpánzok, akik a darwini felfogás szerint a rokonaink) a férgek, a muslicák, mind részei az élő egésznek, melynek eredete a „Föld Anya”. Világunk gonoszsága eszerint nem az ember bűnéből fakad, hanem a biológiai kapocs fel nem ismeréséből. A halál nem szép dolog, de nem betolakodó ellenség, hanem évmilliók óta mindig is jelen volt. A halál tehát „természetes”, és látható a na'vik példájából, hogy a halállal a kölcsön vett energiával visszakapcsolódunk az élet-láncba, vagy a Föld-Istennőbe. Az „öko-hit” elkötelezettjei, gonosznak gondolják a természet (felelős) irányításának gondolatát (1 Móz 1, 26) és öko-gonosznak tartják.
A bibliában hívők, mindegy mennyire osztoznak a kapzsiság és nemtörődöm magatartás miatt súlyosbodó környezetszennyezésben, nem csatlakozhatnak a „biológiai kapcsolat”, „megszentelt föld” gondolathoz. A szent ligetben lejátszódó jelenet (melyben a na'vik árnyait látjuk imbolyogni és kántálni szent fájuk gyökerei között) pogány elgondolás, és teljesen idegen a biblikus keresztyénségtől. A teremtés Istene szent, nem pedig teremtésének eredménye, mely megbecsülést érdemel ugyan, de imádatot semmiképpen.

Kétfajta békesség

A keresztyénség tanítása szerint, személyes békére csak akkor jutunk, ha megbékélünk Istennel, Isten Fiának, Jézus Krisztusnak az engesztelő áldozatán keresztül. Azért van szükségünk az Istennel való békekötésre (Genezis könyve), mert ősünk, Ádám, ellenségeskedést támasztott közöttünk és Isten között. A teljes világbéke csak akkor jön el, ha az átok levétetik és Isten helyreállítja a világot bűn nélküli, halál nélküli tökéletességben, amit egykor elvesztettünk.
Az Avatar ennek ellentétét javasolja, vagyis a béke fokozatosan jön el, majd akkor ha elfoglaljuk helyünket a természetben, mint a természet része. A pogány kultúrák gyakran váltak áldozatává az elnyomó keresztyéneknek, akiknek működésképtelen, és gyakran hamis hitvilága megakadályozta, hogy megértsék a természethez közel élők kultúráját. Vannak igazságmorzsák eltemetve ebben a történetben, de ezek még tovább növelik annak veszélyét, hogy a nézők kevésbé álljanak ellen, és elfogadják a film által képviselt új-pogány téveszméket.

Konklúzió

Ha a 3D-s mozikban használt szemüveg mellett, hitünk szemüvegét is magukon tartjuk, nemcsak egy briliáns sci-fi filmet fogunk látni, hanem kezdeményezői lehetünk néhány beszélgetésnek, melynek során lelepleződhet, hogyan kapcsolódnak össze a nagy vallási és világnézeti konfliktusok, melynek középpontjában a teremtés/evolúció kérdése áll. Ezáltal természetesen, minden erőszak nélkül mondhatjuk el az evangéliumot az Egyetlenről, aki bejött ebbe a valóságos világba, - nem James Cameron fantázia világába -, hogy megmentsen bennünket.

Forrás: http://patriotupdate.com/exclusives/read/76/avatar-movie-review

a cikket fordította: Weberné Zsikai Mária

Avatar (2009)

színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi, 166 perc, 16 éven aluliak számára nem ajánlott

rendező: James Cameron
forgatókönyvíró: James Cameron
operatőr: Mauro Fiore
zene: James Horner, Simon Franglen
producer: James Cameron, Jon Landau

szereplők:
Sam Worthington (Jake Sully)
Sigourney Weaver (Dr. Grace Augustine)
Zoe Saldana (Neytiri)
Stephen Lang (Miles Quaritch)
Giovanni Ribisi (Selfridge)
Michelle Rodriguez (Trudy Chacon)
Joel Moore (Norm Spellman)
CCH Pounder (Moha)
Dileep Rao (Dr. Max Pate)