A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

Események nem találhatóak

Melyik az igazi Krisztus?

Ha valaki Jézus nevét emlegeti, akkor nem árt azonnal rákérdezni, hogy pontosan kiről beszél. Előfordulhat ugyanis, hogy – miközben a bibliai Jézus nevét emlegeti, aközben – nem rá, hanem más Jézusra gondol, még ha az, szinte a megszólalásig hasonlít is a bibliai Jézusra. Jézus-hamisítványokkal a keresztyénségen kívül és belül is találkozhatunk. Vegyük szemügyre ezt a jelenséget...

(A Fontos kérdések című sorozat 2010. februári előadásának rövidített, szerkesztett kiadása)

1) Hétköznapi emberek, akik magukat krisztusnak tartották Az Úr Jézus Krisztus előre figyelmeztetett, hogy a második eljöveteléig tartó időszakban „hamis krisztusok" támadnak (Mk 13,22). Olyan emberekre gondolt, akik önmagukat tartják majd üdvözítőnek, és sokan hisznek bennük. Ezek Jézus igazi követőit is megpróbálják híveikké tenni. Kétségtelen, hogy Jézus mennybemenetele óta sokszor jelentek meg olyan emberek, akik magukat Krisztusnak hirdették. Néhányukat hadd említsem meg: Abd-ru-shin (Oscar E. Bernhard, +1941), aki önmagát az igaz Krisztusnak hirdette, aki az emberiségnek a megmentő Grál-üzenetet átadja. Jiddu Krishnamurti egy hindu fiú volt, akiről az 1900-as évek elején azt állították, hogy ő a visszatérő Krisztus („Lord Maitreya"). George Baker (+1965), az Isten második inkarnációjának tartotta magát, s követői mindmáig engesztelő halálnak tartják halálát. A Moon-szekta alapítója, Sun Myung Moon önmagát Isten Fiának tartja. Ezek és a hozzájuk hasonló hamis Messiások sok embert félrevezettek, és tartottak távol az igazi bibliai Jézus, az egyedüli Megváltó megismerésétől, s így az üdvösségtől.

2) Hamis tanításokban megjelenő hamis krisztusok Nagy számban léteznek olyan tanítások is, amiben a hamis Jézussal találkozhatunk. János első levelében az „antikrisztusok" kifejezéssel (2,18). Az apostol azokat nevezi így, akik – noha előbb keresztyének voltak, de – elkezdtek Jézus személyéről hamisan tanítani, mondván, hogy Jézusnak nem volt valóságos teste, hanem csak szellemi lény volt. Pál apostol, a második korintusi levélben (11,3-5) óvja olvasóit attól, hogy olyan tanítókra hallgassanak, akik közéjük jönnek, de más Krisztust prédikálnak, más evangéliumot hirdetnek, és így igyekeznek eltávolítani őket az apostol által megismert igaz Jézus Krisztustól. A Galatákhoz írt levélben azt írja, hogy aki közéjük jön, és más evangéliumot hirdet, az átkozott (1,8-9). A hamis evangélium, amire Pál utal, Jézus áldozatának jelentőségét csorbította, dicsőségét csökkentette. Ugyanis azt hirdette, hogy az üdvösség feltétele Jézus keresztáldozata, a benne való hit, és ehhez még az ószövetségi törvények betartása. Ezzel szemben az apostol hangoztatta, hogy Jézus áldozata és a hit – minden ószövetségi törvénynek való engedelmesség nélkül – elég az üdvösséghez. Ez a valódi evangélium, amiben az igazi Jézus személye, áldozatának tökéletesen páratlan jelentősége, megváltónk dicsősége ragyog. Az eltelt századokban hamis tanítások formájában újra és újra felbukkantak hamis Jézusok. Egyes krisztológiák (Krisztusról szóló tanítás) csak kicsit, mások szembetűnően hamisították meg a názáreti Jézus személyét.

Nemrégiben sok szó esett az egyik gnosztikus evangéliumról, Júdás evangéliumáról, ami alapján némelyek követelték, hogy a keresztyének vizsgálják felül a Jézusról alkotott képüket. A gnosztikus evangéliumok az újszövetségi evangéliumok Jézusától teljesen eltérő Jézust (pl. nem volt valóságos teste, gyűlölte az anyagi világot) mutatnak be.

Ugyanezekkel a gondolatokkal találkozunk a New Age irányzat irodalmában. Ennek egyik híres filozófusa (D. Spangler) ezt írta: „Nem teszi meg nekünk bármilyen régi Krisztus. Meg kell mutatnunk, hogy valami jobb áll rendelkezésünkre, mint a főirányzatú keresztyén hagyományok. Egy kozmikus Krisztusra van szükségünk, egy univerzális Krisztusra, egy New Age Krisztusra." Ezt meg is alkották: Jézuson egy embert, Krisztuson pedig egy személytelen, kozmikus istenséget értenek. Azt tanítják, hogy az ember Jézus elment Indiába, esetleg Egyiptomba, ahol megkapta a beavatást, és ezáltal részesült a Krisztusban, a kozmikus, személytelen istenségben. Az ember Jézus így lett Krisztussá, aki semmiben nem különbözik Buddhától, Krisnától.

Hasonló elképzelésekkel találkozunk Asperján György Jézus és Júdás aktája című regényében. Ennek Jézusa nemi erőszak után született, volt öt gyermeke, és nem akarta megváltani a világot, csak egy közönséges zsidó ember volt. Az író úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése, hogy regénye színtiszta igazság.

N. Kazantzakisz Krisztus utolsó megkísértése című regényében Jézus, mint egy nyugtalan ember bukkan fel, aki sokkal inkább emlékeztet megkínzott emberre, mint az evangéliumok valódi Jézus Krisztusára.

Nagy port vert fel D. Brown A Da Vinci-kód című regénye. Eszerint Jézusnak felesége volt magdalai Mária, és gyermekeik is születtek, leszármazottai ma is élnek – csak mindezt a keresztyének eltitkolták a világ elől.

E. R. Gruber és H. Kersten Az eredeti Jézus című könyvében szereplő Jézus tanításai a buddhizmusból származnak, amivel egy szekta révén került kapcsolatba, s a buddhista bölcsek útmutatása nélkül nem lehet megérteni Jézust.

Az igazi Jézus meghamisításával találkozunk egyéb irodalmi alkotásokban is: G. Vidal Élő adás a Golgotáról; M. Baigent, R. Leigh, H. Lincoln Szent vér, szent grál; vagy B. Thiering Jézus, az ember című regényében.

Hazánkban felelevenedett a magyar pogányság. Ennek az újpogányságnak jellemzője, hogy egyes biblia állításokat összekever az ősmagyar vallásból származtatott hittételekkel. Az újpogányság egyik jeles képviselője Badiny Jós Ferenc, aki a Jézus király a pártus herceg című könyvében állítja, hogy Jézus születésénél a mennyei fény sűrűsödött össze Mária karjaiban, és az lett testté. Jézus nem volt zsidó ember, hanem Nimród leszármazottja, pártus herceg, aki csak az egyik isteni kijelentés hordozója. A legrégebbi szimbólum nem a kereszt, hanem a kerecsensólyom, a pártus birodalom turulmadara, s hogy amikor Jézus a mennybe ment, akkor fénnyé változott...

3) Látomásokban megjelenő hamis Jézusok Sokan számolnak be arról, hogy álomban vagy látomásban megjelent nekik Jézus. A karizmatikus mozgalom jeles írója, P. Yonggi Cho így számol be egy ilyen látomásáról: „Két lábat láttam magam mellett. Felnéztem, és egy fehér ruhát láttam. Aztán az arcra néztem, amely olyan volt, mint a Nap, amelyből fénysugarak áradnak. Még mindig nem tudtam ki az, mígnem megláttam fején a töviskoronát. Most már tudtam: Jézus volt az." Egy másik karizmatikus vezető, R. Bonnke hasonló látomásról számolt be: „Előttem állt Jézus, mint a mennyei seregek vezére".

A karizmatikus mozgalom prominensein túl néhány római katolikus misztikust is idézhetünk, akik ugyancsak bírnak Jézus-látomásokkal. Ezeknek a látomásbeli jézusoknak üzenetei roppant zavarosak és teljesen igeellenesek. Ezekkel a Jézus- látomásokkal kapcsolatban egyértelműek az igei eligazítások. Jézus arról beszélt, hogy boldogok, akik nem látják őt, és hisznek (Jn 20,29). A Csel 1,11-ben az angyalok így beszélnek: „Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe." Pál pedig arra figyelmeztet, hogy ne vegye el tőlünk a pálmát olyan ember, aki a látomásaival foglalkozik (Kol 2,18). Bizony, még az is előfordulhat, hogy a látomásokban démoni lelkek jelennek majd meg, magukat Jézusnak kiadva, hogy félrevezessék a gyanútlan embereket.

4) Keresztyén teológiában megjelenő hamis Jézusok Elszomorító tény, hogy Jézusról sokszor a keresztyén teológia is hamisan tanított. Voltak, akik egyenesen tagadták Jézus istenségét, s őt csak embernek tartották. Mint pl. egy bizonyos Arius nevű ember. Tanítását eretnekségnek bélyegezte a niceai zsinat (325). Az adopcionisták azt állították, hogy Jézus csak egy ember volt, akit Isten a fiává fogadott. A modalisták pedig azt, hogy Jézus, az egy Istennek egyik megjelenési formája, mert az egy Isten hol Atyaként, hol Fiúként, hol Szentlélekként jelenik meg. Ezt a Szentháromság tan nem így tanítja, hiszen, Jézus megkeresztelésénél megszólalt az Atya, és a Szentlélek is ott volt. Nem úgy van tehát, hogy Jézus személyében hordozta az Atyát és a Szentlelket is, hanem miközben ők lényegileg egyek, mégis három különböző személyről van szó. Nem tudjuk ezt felfogni, de mégis a Szentírás alapján ezt kell, hogy elfogadjuk. A triteizmus tanítása szerint voltaképpen három Isten van, akik közül egyik Jézus. Ez szerepel például A viskó c. regényben, ahol a főhős találkozik a Szentháromsággal, és a Szentháromság személyeit három ember jeleníti meg.

Már az ókeresztyénség idején is felbukkantak ezek a hamis Krisztusok, és az Isten emberei ott álltak a törésen, a résen, és megfogalmazták, hogy az Ige mit tanít Jézusról (pl. 451. Chalcedoni dogma). Krisztológiai tévtanítással találkozunk az adventista felekezetben. Szerintük Jézus isteni és emberi természettel született, de emberi természete az eredendő bűnben született. Azzal, hogy mégis le tudta győzni a bűnt, megmutatta, hogy mi is – akik bűnbe születünk – meg tudjuk tartani Isten törvényét, s tökéletesek lehetünk. Ez szemben áll a Biblia tanításával, hogy Jézus bűn nélkül született (Jn 14,30; Zsid 4,15). A római katolikus felekezet, miközben sok vonatkozásban helyesen tanít Jézusról, aközben sokszor hamisan. A Mária karján ülő Jézus az igazi Jézus? A felmutatott ostya, amit a megjelent Jézusnak tartanak, a valódi Jézus? A Mária közvetítésével megközelíthető Jézus a Biblia Jézusa? A liberális teológia Jézus-szemlélete szerint a Bibliában a hit Jézusa jelenik meg, akinek a történelem Jézusához vajmi kevés köze van. Szerintük a bibliai történetekben nem a valódi Jézussal találkozunk, hanem azzal, akinek tanítványai és később az ősegyház őt hitte. Vagyis a vele kapcsolatban leírt események tulajdonképpen nem történtek meg. Azokat csak később találták ki, és aggatták Jézusra, hogy azok segítségével bemutassák, kinek hitték őt. A történelmi személyről, vagyis a valódi, hús-vér Jézusról szinte semmit sem tudhatunk. Mondanunk sem kell, hogy a liberális Jézus – akiről semmi konkrétumot nem lehet tudni – nem a bibliai Jézus! A liberális teológiának sikerült egy olyat előállítani, akiben nincsenek a modern értelmiségieket megdöbbentő vonások: nem űz démonokat, nem prófétál, és nem mond jövendőt.

Hamis Jézussal találkozunk az ún. genitivuszos-teológiákban is. A forradalom-teológiájában Jézus úgy jelenik meg, mint egy kommunista forradalmár, aki átalakítja az igazságtalan gazdasági struktúrákat. A feminista teológia Krisztusa egy nő, „Jesu Crista". Az ökumenikus teológiában úgy találkozunk vele, mint aki nem kizárólagos üdvözítője az embernek. A bibliai viszont azt állította, hogy ő „az út, az igazság és az élet", és senki sem mehet az Atyához, csakis őáltala. Az ökumenikus teológia megfosztja Jézust ettől a kizárólagosságtól, azt állítva, hogy nem csak általa lehet üdvözülni, hanem más úton-módon is. Természetesen más, nem keresztyén vallások is tanítanak hamisan Jézusról. A zsidó, az iszlám, a hindu vallás, az unitáriusok, Jehova Tanúi is – de hamis a tanításuk. Ezeket nem tudjuk elfogadni, mert nem egyeznek az Ige szerinti Jézus-képpel.

Lehet, hogy manapság sokan azt mondják, hogy nem kell ilyen apróságokkal foglalkozni, és nem szabad kötekedni másokkal. Ámde, ha János apostol fontosnak tartotta, hogy Jézus valóságos testéről írjon, s Pálnak is fontos volt, hogy a Galáciában élő hívők csak Jézust vallják egyedüli üdvözítőnek, és ehhez ne fűzzék a törvény megtartását, akkor nekünk is fontos lehet, hogy a bibliai Jézust ne hagyjuk egy kicsit se meghamisítani. Isten dolgait érintő téveszmék felett nem hunyhatunk szemet. Amennyire rajtunk áll, igyekeznünk kell az igazi Úr Jézus Krisztust hinni, evangéliumát őrizni és hirdetni. Ő, a bibliai Jézus az egyetlen, aki által Istennel közösségre, azaz üdvösségre lehet jutni. Hisszük, hogy „Nincsen üdvösség senki másban, mert nem adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk" (Csel 4,12). Ezért így szóljunk: „Mert nem szégyellem az evangéliumot, mert Isten ereje az minden hívő üdvösségére, zsidónak először, de görögnek is. Mert az Isten igazsága nyilvánul meg abban hitből hitbe, ahogy meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él." (Rm 1,16-17).

Sípos Ete Zoltán / Szeged

(Megjelent: Biblia és Gyülekezet, XXII. évfolyam, 2010. december)

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Mavericks - Ahol a hullámok születnek
2013. június 21. péntek
Szombat délután egymásra nézünk a fiammal, és hirtelen ugyanaz az ötletünk támadt. Tartsunk...
Gázt! (Drive)
2011. október 12. szerda
színes, feliratos, amerikai akciófilm - 2011 (100 perc) Csak felnőtteknek! Nicolas Winding Refn...
Két nap, egy éjszaka
2014. október 27. hétfő
Néha rájössz, mekkora kincs van a birtokodban, mielőtt még elveszítenéd. A belga Jean-Pierre...
Az Argo-akció
2012. november 22. csütörtök
Közel-kelet. Amerikai követség. Dühöngő muzulmán diákok egy csoportja a kapuk előtt amerikai...
Pi élete
2013. január 09. szerda
A film a mozi csúcstechnológiájával alkotott csodavilág, lélegzetelállító látványosság. A...
Pénzcsináló (Moneyball)
2011. december 13. kedd
színes, feliratos, amerikai filmdráma, 133 perc, 2011 Vajon beülnek-e a hazai mozilátogatók egy...
A félszemű és a Fekete hattyú
2011. január 24. hétfő
  (Filmszemle az Oscar-díj átadás előtt) Hamarosan újra átadják a filmipar legrangosabb...
Everest
2015. október 01. csütörtök
Mi, akik az emberiségnek abba a 99,999 százalékába tartozunk, akik...
A Vaslady (The Iron Lady)
2012. február 15. szerda
színes, feliratos, angol életrajzi dráma 105 perc, 2011 Ha valaki Margaret Thatcher, egykori...
Fertőzés (Contagion)
2011. október 26. szerda
színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi dráma, 106 perc, 2011 A Fertőzés című film leginkább a...

Könyvismertető

Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...

Képek

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Kövess minket facebookon!