A mindenség elmélete
- Írta: Weberné Zsikai Mária
Minden évben, már szeptemberben elkezdődik a film-díjakért folyó verseny a Velencei Filmfesztivállal, majd a torontói Telluride filmmustrával és a legkülönbözőbb helyszíneken folytatódik hónapokon keresztül. Az Oscar-díjért azonban el sem indulhat a hajrá egy-egy megfelelően kozmetikázott, ámde katartikus életrajzi dráma nélkül.
Nem történhetett ez másként 2015-ben sem. Ezúttal Stephen Hawking fizikus életének egy szeletét tárja a közönség elé a rendező, James Marsh A mindenség elmélete című legújabb filmjével. Marsh, akinek az Ember a magasban és a Kettős játszma című alkotásokat is köszönhetjük, nem sokat bajlódik Hawking tudományos eredményeinek bemutatásával, elsősorban a tudós házasságának néhány meghatározó évére összpontosít a feleség, Jane Hawking Travelling to Infinity: My Life with Stephen (Utazás a végtelenbe: Életem Stephennel) című emlékirata alapján.
Stephen Hawking neve nem cseng ismeretlenül a közönség előtt, hiszen sokan korunk legokosabb emberének tartják. A most 73 éves tudós mozgató idegeinek betegsége miatt évtizedekkel ezelőtt kerekesszékbe kényszerült, teljes némaságban él, a külvilággal egy kerekesszékére erősített, ujjakkal, majd a bénulás előrehaladta után fej- és 
szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével kommunikál. A „világegyetem urának” is becézett elméleti fizikus alig 20 évesen szerzett doktori fokozatot. Tanárai, akikkel éreztette szellemi fölényét, nehezményezték különc viselkedését is, így Hawking a záróvizsgán majdnem megbukott, és szóbeli vizsgára kényszerült. Közben gyógyíthatatlan betegséget (Lou Gehrig-kórt) diagnosztizáltak nála, akkor egy évet jósoltak számára. Azonban ma is aktív, és azon fáradozik, hogy a relativitáselméletet ellentmondásmentes elméletben hangolja össze a kvantummechanikával. Elsősorban a világegyetem keletkezése, a Big Bang teória, valamint a „fekete lyukak” problémája foglalkoztatja. Hawking nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című, laikusok számára is élvezhető tudományos könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle, és tudományos mű esetén rekordot jelentő 237 hetet töltött a Sunday Times sikerlistáján. Két éve megjelent A nagy terv című könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki benne: a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre. „Nem félek a haláltól, de nem is siettetem. Még sok mindent el kell végeznem előtte.” – nyilatkozta. „A mennyország azonban csak tündérmese azok számára, akik félnek az örök sötétségtől.”
Nos, ennek a tragikus sorsú, ám rendkívül okos embernek az életébe nyerünk bepillantást a film 123 perce alatt.
A történet az 1960-as évek elején kezdődik, amikor Hawking (Eddie Redmayne) a Cambridge-i Egyetem diákjaként, alig néhány nappal a 21. születésnapja után találkozik Jane-nel (Felicity Jones), aki középkori spanyol költészetet tanul és mindenben tökéletesen az ellentéte. Az esetlen, szemüveges fiatalembert nem sokkal ezután sokkoló hír taszítja depresszióba. Az orvosok ugyanis tudtára adják, ritka betegségben szenved, ami a mozgatóidegek visszafordíthatatlan sorvadását eredményezi, fokozatosan megbénul az egész teste, két-három év van hátra életből, vagy ha nagyon szerencsés, talán tíz.
Hawking egyre mélyebbre süllyed a depresszióban, de szerencséjére Jane ragaszkodik ahhoz, hogy mindenáron kirángassa a fiatalembert ebből az állapotából. Ezután rendszeresen találkoznak, szerelem szövődik közöttük, annak ellenére, hogy Jane mélyen vallásos, a Church of England odaadó tagja, Hawking pedig szókimondó ateista. Házasságkötésüket követő évek során Hawking állapota romlani kezd, és felesége egyedül marad a magatehetetlen, egyre nehezebben kezelhető tudóssal és a közben született három gyermekükkel.
Anthony McCarten kiváló forgatókönyvéből, amely felhasználja az életrajzi filmek összes kötelező elemét, kimaradnak a Hawking tüskés, nehéz természetét bemutató jelenetek, pedig kettőjük kapcsolata nemcsak fizikailag fárasztó, de lelkileg is. Hawking ma nem lenne az „ünnepelt sztártudós” Jane nélkül, mégis, a feleséget számtalan megaláztatás érte. „Sokszor úgy éreztem – vallotta könyvében –, hogy mellette semmi más feladatom nincs, minthogy kiszolgáljam, és néha figyelmeztessem, nem ő Isten.” A néző nem tehet mást, mint meghatódik azon a vitéz küzdelmen, amit Hawking és Jane a rettenetes ASL betegség ellen harcol, mégis érthetetlen, miért tűnik el a filmben Hawking valódi természete, és miért idegenkedik a rendező attól, hogy az emberi életet a maga bonyolult teljességében ábrázolja. Számomra megrendítő, hogy miközben Hawking minden idegsejtjével azon igyekszik, hogy bebizonyítsa, nincs Isten, a Mindenható egy keresztyén nőt tett mellé, aki harminc éven keresztül ápolta.
A 32 éves Eddie Redmayne (Egy hét Marilynnel, A nyomorultak), aki keresett divatmodell is, egész eddigi pályafutása alatt, sem a színházban, sem a filmek világában nem jutott el a teljes jogú sztárságig. Ez most mindenképpen változni fog. A fiatalember, teljes személyiségét beleolvasztja a fizikus ábrázolásába, elfedve a kegyetlen és türelmetlen követelőzéseket, így Hawking rendkívül szimpatikus figuraként jelenik meg a vásznon. Redmayne egyedülálló teljesítményét alig néhány nappal ezelőtt Golden Globe-díjjal jutalmazta a Hollywoodban dolgozó külföldi újságírók szövetsége (HFPA). Nem kétséges, az Oscar-díjra esélyes Redmayne megérdemli a körülötte zajló felhajtást és figyelmet, ám Felicity Jonesnak ugyanannyi elismerés járna a feleség kevésbé mutatós, de technikailag annál bonyolultabb ábrázolásáért.
A mindenség elmélete
(The Theory of Everything)
színes, magyarul beszélő, angol életrajzi dráma,
123 perc, 2014
(12 éven aluliaknak nem ajánlott)
bemutató: 2015. január 22.
|
rendező: JamesMarsh |
szereplők: |
cím: 2119 Pécel, Kálvin tér 2/b (
tel./fax: 06-28-452-334
email: 
webmester: 
számlaszám: 11742331-20002279 (OTP)
adószám: 19171982-1-13