- Írta: Sípos Ete Zoltán
, - 2011. október
A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?
A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.
- Írta: Szabó Lászlóné Ildikó
, - 2010. július
Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.
A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.
Mit jelent az Urat hordozni a családban?
- Írta: Cs. Nagy János
, - 2011. december
„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)
Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".
Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?
- Írta: Alföldy-Boruss Dezső
, - 2011. április
Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.
- Írta: Dr. Viczián Miklós
, - 2008. december
„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)
„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)
Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.
- Írta: Dr. Sípos Ete Álmos
, - 2010. október
A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.
- Írta: Dr. Sípos Ete Álmos
, - 2011. április
Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.
Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.
- Írta: Cseri Kálmán
, - 2011. április
Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.
A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.
- Írta: Dr. Mikolicz Gyula
, - 2009. október
(Megújulás a fáradozásban)
„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)
Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.
- Írta: Cseri Kálmán
, - 2012. április
A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.
- Írta: Zila Péterné
, - 2006. december
„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.
Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.
- Írta: Sípos Ete Zoltán
, - 2008. december
Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.
- Írta: Dr. Erdélyi Judit
, - 2009. december
Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.
- Írta: Alföldy-Boruss Dezső
, - 2006. december
Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!
- Írta: Sípos Aba Álmos
, - 2011. július
Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.
Többes számban teszem fel ezt a kérdést, mert sokan kérdezik ezt tőlem is, mint református lelkipásztortól. A többes számban feltett kérdést azoknak továbbítom, akiket egyházunk zsinati tagnak, vezetőnek választott azzal a bizalommal, hogy református egyházunkat képviselik minden fontosabb fórumon. Tőlük várjuk még azt is, hogy őrködjenek a Biblia és hitvallásaink fontos tanításai felett, és hallassák szavukat, ha akár egyházunk, akár népünk lelki-szellemi értékrendjét veszély fenyegeti.
cím: 2119 Pécel, Kálvin tér 2/b (
tel./fax: 06-28-452-334
email: 
webmester: 
számlaszám: 11742331-20002279 (OTP)
adószám: 19171982-1-13
Hozzászólások
Bővebb,érthetőbb kifejtés, mint a BSZ korábbi állásfoglalása. Ma délután voltam a Baár Madas szülői értekezletén, ahol ugyanezeket a kérdéseket tettem fel a keresztyén nevelésről számunkra előadó Sebestyén Katalin református lelkésznek, aki mentálhigiéniás szakember is egyben, és ugyanolyan kitérő válaszokat adott, mint egy korábbi interjúban az ön által itt meg nem nevezett, egyébként általunk tisztelt Bagdy Emőke professzor asszony. Sebestyén Katalin is arra hivatkozott, hogy ezek régi keresztyén meditációs technikák, melyekkel őskeresztyén egyházatyáink is rendszeresen éltek, és én hiába állítom, hogy ez ezotéria vagy keleti kultusz, mely a keresztyénségtől s a Biblia tanításaitól idegen, hiszen attól függ, ki és hogyan csinálja, tehát lehet ezt keresztyén módon is művelni, s hasznosan végeztetni a gyermekekkel. Válaszomban jeleztem neki, hogy ezzel egyáltalán nem értek egyet, s több okból nem tartom az általa említett módon kivitelezhetőnek. Ami azonban a legszomorúbb: a jelen lévő keresztyén szülők és tanárok jelentős része, valószínűleg többsége valóban közönyösen állt a kérdéshez. Jó lenne, ha együttes erővel megpróbálnánk felrázni az embereket, s megtanítani, hogy mnindennapi életünkben is ki kell álljunk Jézus mellett, s nem szabad a külső világ irányítson bennünket! Örömteli fejlemény viszont, hogy úgy tájékoztattak leányom tanítónői, hogy a református iskolák egyelőre nem fogadták el a relaxáció tanagyagba emelését, így náluk nem lesz bevezetve! Ön tud -e erről konkrétumot? Tisztelettel és köszönettel: Dr. Kékesi Raymund
A könyv nem mai darab, de talán segíthet a megértésben, sok szálon köthető a témához és egy ember (majd később a felesége is csatlakozik) történetét írja le. Mindketten kipróbáltak sok mindent, pszichológiát tanultak, közben Indiában a buddhizmus rejtelmeibe avatták be őket, Hollandiába a két dolgot ötvözve terepeutaként dolgoztak. Isten lépésről lépésre hozta ki belőle őket és vonta őket magához. Egyházunkban is olyan nagyok a megértésbeli eltérések, hogy sokaknál Isten sok lépésére van szükség, míg feladják téves álláspontjuk.
Lehet őket tájékoztatni, de sajnos nem fogják megérteni. Mert ezt csak a hit szemével lehet látni. A hitetlen ember ezt nem látja és nem is képes rá, hogy megértse.
Talán nem érthető, hogy jön ez a teológiához pedig igen egyszerű. A modern teológus már nem értelmezi a Szentírást, azaz nem felfedezi, hanem maga találja fel. Szabadon gyárt értelmezési elméleteket. Vadabbnál vadabbakat. Régen is így volt, már Charles Haddon Spurgeon is bírálta az öntetszelgő elméletgyártó teológusokat, de Cantor tette ezt intellektuálisan védhetővé.Legalábbis látszatra. Annak feltárása, azonban, hogy ez csak látszat igen mély kutatást igényel. Így azután mára kritika nélkül van bevezetve, mint tény minden felsőoktatási intézményben. Karl Barth felfogásában is felfedezhetjük. Amikor arról beszél, hogy a teológusnak kell a jelen kor olvasatát a Bibliához feltalálnia, akkor mögötte Cantor forradalmi ötlete áll, hogy nem a Matematikát fedezzük fel, hanem matematikákat találunk fel. Nincs matematikus a matematikustól függetlenül. Talán Reuben Hersch fogalmazta meg: A matematika az, amit a matematikusok művelnek. Ez a modern matematika önmeghatározása. S ezt minden tudományra átvihető: Teológia az, amit a teológusok művelnek. Beleértve Isten értelmezését is. Ez az elv az, ami az egész oktatást áthatja. Anélkül, hogy ezt valaki is tudatosítaná, de pont ezért hat úgy mint ha tény lenne, az alapja, mintha nem homok, hanem szikla lenne alatta. Ezzel állunk szemben, amikor mi továbbra is azt mondjuk, hogy az elv alapjaiban hibás, s a Biblia Istenét nem mi találjuk fel,igazodva a korhoz, hanem élő valóság, akit felfedezünk, ahogy az ő Szentlelke által lehetővé teszi. Ezt persze csak a választottakban végzi el. S persze bennünk is csak az tudatosul, hogy Isten nem feltalálás tárgya, hanem felfedezésé. Mivel a modern tudományos gondolkodásról nem látszik azonnal, hogy ezzel ellentétben áll, így a hívő emberek sem esnek neki, hogy az ellentmondás gyökereit megkeressék. A darwinizmus, ősrobbanás esetében elég világos az ellentét a Bibliával, így itt a hívő emberek összefognak ellene. Cantor forradalmi újításáról ezt szinte senki sem tudja. Így ez ellen semmilyen összefogás nincs. Pedig ez a gyökér. A neodarwinizmus is erre épül például. De ahogy láttuk Karl Barth teológiája is.A tényleg hívő teológusaink, amikor Karl Barth hozzáállását kritizálják, akkor tulajdonképpen tudtukon kívül is Cantor elvét vetik el. Az élő hit nélküli magát modern gondolkodásúnak tekintő intellektuális elit ezzel nem tud mit kezdeni. A XXI. század elején Cantor elvét kétségbe vonni, na az számukra egyenlő a teljes modern tudományos eredményesség kétségbevonásával, a teljes tudomány ellenességgel.(Erről persze szó sincs, de alapfeltevéseikből ez következik, alapfeltevéseik hibáira pedig nem jönnek rá maguktól, nem is gondolják, hogy ilyen mélyen létezhetnek.)Matematikai példát adok erre is. Hilbert elismerte ugyan, hogy Cantor elve veszélyes, hiszen ellentmondó lehet, de úgy látta, hogy a matematika enélkül darabjaira esne szét. Ezért fogalmazta meg híressé vált mondatát: "Senki sem űzhet ki minket abból a Paradicsomból, amit Cantor teremtett nekünk". Ha ma megkérdeznénk akár BSZ-es matematikusokat is egy az egyben azt mondanák, hogy a matematika Cantor nélkül darabjaira hullana. Pedig ez nem igaz. Gondolhatjuk, hogy milyen hatása van ennek a mai modern gondolkodásban. Kétségtelen tényként kezeli a nagy többség. Cantor elve szerint nem egy matematika van, hanem sok, melyek egyike sem fedi le a teljes matematikát, sőt Gödel óta azt is tudjuk, ilyen nincs is, hogy teljes matematika. Mellesleg Gödel eredménye is Cantor elvéből adódik. Ez köszön vissza abban a teológiai elvben, hogy sok teológia van, melyek egyike sem fedi le a teljességet, mert az nincs is. Így azután a teológus akkor él igazán, ha minél több elméletet megismer, s mindig azt használja, ami épen a leghasznosabbnak látszik. Az elmúlt év vitáiban (reformatus.hu) erre is volt nem egy példa. Mi meg hirdetjük a Teljesség létét, mégpedig mint ami ellentmondásmentes. Gödel óta ez lehetetlen. Pontosabban a matematikában, lehetetlen, de akkor mindenben, ami bővebb, márpedig a teológia az.
Pár évvel ezelőtt egy Jesenius konferencián egy neves matematikus érvet amellett, hogy a tízparancsolat reménytelen vállalkozás volt. Egyszerűen mindig volt eset ami kicsúszott alóla, s arra újabb és újabb szabályokat kellett alkotni. Szerinte Jézus ezt megszüntette. Mivel ismerte Gödel későbbi eredményét, hogy a teljes lefedés lehetetlen. Ezzel szemben valójában Jézus nem megszünette, hanem betöltötte, s nem hogy a 10-et nem növelte, de a toldásokat elvetette, s a pontokat 2-re redukálta. Lásd: Hegyi Beszéd. Jézus nem a toldásokban látta a kiutat, hanem a helyes értelmezésben. Aki új szívet kap az tudja csak megtanulni a tízparancsolat helyes értelmezését és használatát, s annak egyszerre csak nem lesznek kezelhetetlen esetei. (Az más kérdés, hogy egyes esetekben ezt mennyi idő alatt tanulja meg.) Ez is csak egy példa arra, hogy a modern gondolkodó, hogyan próbálja a tudományos ismereteihez igazítani hitét.
E hosszú hozzászólás végén még a fogalmkra érdemes kitérni. Az, hogy ma szinte minden hozzászóló mást érthet ugyanazon a mondaton, szintén Cantor hagyatéka. A szavaknak nincs abszolút értelmük, azt magunk adjuk nekik nem egyszer közvetve a szövegkörnyezet alapján. Egyedül mi hívők számára valóság a teljes Biblia egyértelműsége, amit persze fel kell fedeznünk. Élő hit nélkül nem marad más mint a saját elmélet. Egy ilyen elmélet persze szükségszerűen vezet ellentmondásra. Ezt úgy oldják fel, hogy a Bibliát nem tekintik egységesen Isten szavának, hanem azt mondják, hogy tartalmazza Isten szavát. Nevesen, amit az elmélet keretén belül marad, vagyis nem vezet ellentmondásra, na az Isten szava a számukra, a többi emberi okoskodás. Ez ellen érvelni nem igen lehet. Bizonyságot tehetünk, hogy igen is a Bibliának van olyan teljes olvasata, ami ellentmondás mentes. Van a Bibliának tőlünk független, ellentmondás mentes és felfedezendő értelme. A Biblia nem emberi mű. Ez a dolog ott csúcsosodik ki, amikor egy szöveg szinte megszólalásig hívőnek tűnik, de valamiben fennakadunk, s a van merszünk rákérdezni, akkor lassan lefeslik a máz, s kiderül az író egészen mást ért rajta. Cornelius Van Til neten elérhető munkáiba beleolvasva könnyű erre is példákat találni a teológiában. (A címek szinte magukért beszélnek.) http://www.refkossuthter.hu/index.php/letoeltesek/konyvek
Összefoglalva: Cantor előtt is voltak akik önállóan értelmezték a Bibliát, de ezt előtte nem lehetett érvekkel védeni. Cantor óta meg egyszerűen azt gondolják, hogy nem is kell érvekkel védeni, mert ellentmondásost takarna ha lenne önmagától való értelme. Isten persze csak oda küld áldást, ahol Szentlelke munkálkodik. Így azután a gyümölcstelenség igen csak meglátszik. Kiürülő templomok, 500000-es apadás a létszámstatisztikában 10 év alatt, intő jelek. Ám a gyökér ismerete nélkül továbbra is emberi próbálkozások történnek a folyamat megállítására. Alpha kurzus és társai. Pasztorálpszichológia. S az meg egy felemelő megismerés, hogy hívő teológusaink, akik megszólalnak, anélkül, hogy bármit tudatosítottak volna Cantor elvéből, egyszerűen az Igére a Szentlélektől taníttatva, mégis a teljes igazságot hirdetik, s hogy a Biblia felfedezendő, és nem üres feltöltendő valami. Olvassuk akár maiakat, akár Kálvint, akár Luthert, akár Ágostont, akár a Bibliát.S nézzenek le bennünket a sziklának gondolt homokvár tulajdonosok akármilyen doktori fokozattal akár.
Egyszer mindenki így fog gondolkozni de lehet hogy már késő lesz!
A filozófus az első pillanatban átlát jellemükön. Ariánusoknak, szociniánusoknak, deistáknak látja őket. Ezt nyilvánosságra hozza, és úgy véli,ezzel megtiszteli őket. De ők felháborodnak, megrémülnek. Összejönnek, vitáznak, nyugtalanok lesznek, nem tudják, melyik szentet hívják segítségül. És komoly tanácskozások, megfontolások, konferenciák után minden üres fecsegéssé válik. Sem igent, sem nemet nem mondanak. Ó, ti genfiek, ezek a nemes urak, a ti lelkészeitek csakugyan különleges emberek. Nem tudják, mit hisznek. Még azt sem tudják, mit kívánnak ahhoz, hogy azt gondoljuk róluk: ezt hiszik. Az egyetlen mód, ahogyan hitüket megvallják az, hogy mások hitét támadják."
A kép annyiban más mára, hogy ma már az individualizmus teljesen tért hódított, ma már vagy hallgatnak, vagy azt mondják nincs is igen meg nem, hanem csak relatív igen, mindenkinek a maga relatív igazsága, ami a Bibliát is übereli. Tovább olvasva a cikket üdítőt is találunk, hisz Isten itt is támasztott prófétákat, akik felrázták igehirdetéseikkel a genfieket. S a teljes kötet tulajdonképpen erről szól, hogy az ÚR ad ébredést... Aki halott, aki alszik az hallgat.
Egyre inkább azt érzem, hogy hogy átesünk a ló másik oldalára és "fotel-forradalmárok" leszünk. Rengeteg mély, megalapozott tanulmányt, elgondolkodtató kérdést vetettetek fel a fórum hasábjain, amelyek - ha egy kicsit igazítani is kell rajta- de kiadhatók
Ezt egyszerű történelmi tényként írom, értékelés nélkül: ma már a hitelességnek, valós és élő, őszinte hitéletnek soha nem látott szerepe van, miközben az elhangzott szavaknak a jelentősége egyre csökken.
Mindenesetre az új világrendben élő keresztény és nem keresztény emberek megszólítására kötelességünk megtalálni a megfelelő módot, nehogy úgy járjunk, mint a Pető Hunor által idézett könyvben jegyzett elöljárók, akiknél a hitük megvallása a mások hitének támadásában merül ki.
MIndaz, amit a helyes kommunikációról írt a #10 hozzászólásban, illetve az egyház verbális dominanciájáról, nagyon jól fedi a valóságot. SZemély szerint köszönöm, hogy megfogalmazta, amit én nem tudtam szavakba önteni.
azonban azt le kell szögeznünk, hogy - idézem Öntől - "a hitük megvallása a mások hitének támadásában merül ki" nem baj. Sőt, ezt hívjuk apologetikának, azaz hitvédelemnek. Célunk az, hogy a Szentírás világossága mellett Isten Szentlelkét segítségül kapva leleplezzük a bárány bőrbe bújt farkasokat. A Sátán 21. századi szuperfegyvere a liberális gondolkodás, ez nem vitatható. ide tartozik a sokszor emlegetett "hát egy Isten van nem?" és a "mindenki hisz valamiben" vagy a "ki tudja, hogy úgy van- e, a Bibliát is ember írta" kezdetű mondatok is.
Az Ön hozzászólásából azt szűrtem le, hogy Őn komolyan vezi a hivatását- és ehhez továbbra is sok áldást kívánok-, mi is ezt tesszük, komolyan vesszük... védünk és leleplezünk. Köszönöm, hogy elolvasta hozzászólásomat.
Sajnos a probléma gyökere abban keresendő, hogy a modern teológia megkérdőjelezi a Szentírás hitelességét. Azt, ami évszázadokon át az Egyház egyetlen biztos forrása volt megkérdőjelezzük. ennek az a következménye, hogy egyre több tévtanítás, herezis üti fel a fejét, egyre nagyobb káosz lesz úrrá a szívekben, hiszen nem lesz egy fix pont.
A probléma nehézségét főleg azok láthatják, akik valamilyen szintű matematikusi, logikai vénával olvassák e sorokat. Gödel eredménye szikla szilárdnak látszik. Ha azonban megvizsgáljuk az oktatását, akkor meglepő dolgokra bukkanunk. Bár a modern jelző esetünkben nem az elavult, hanem a menthetetlenül naiv ellentéte, mégis Gödel eredményéig az oktatás több naiv lépésen át jut el. E naiv lépések szemléletünkre építenek, holott a modern éppen ezt hivatott kiküszöbölni. Ennek az a következménye, hogy az adott lépéseket tényekként tanuljuk meg, eltakarva előlünk, hogy az adott pontokon valójában axiómát vezetünk be, s jogunk lenne másfelé is elindulni. A modern matematika saját eszközeivel választhatók olyan axiómák melyek mentén a maival legalább egyenlő gyakorlati értékű matematika építhető fel, de amiben a teljes igazság fogalma megőrződik. Ezt a jelenlevő matematikusok kétséggel fogadhatják, de nincs más lehetőség. A modern teológus Gödelre épít ha tudja, ha nem. Gödel viszont azon áll vagy bukik, hogy elfogadjuk-e a végtelent mint ideális elemet, s vele együtt Cantor párosítását. (Ez egy ártatlannak tűnő dolog, amit a felső matematika első félévében vezetnek be, hogy a harmadik év végére Gödel eredményeihez jussunk. E folyamat során van még pár naiv lépés, de döntő ez az első. Szemléletünkre bízva vezetik be, hogy a természetes számok halmaza párba állítható saját valódi részhalmazával, hiszen például mindegyikhez hozzárendelhetjük a dupláját, vagyis párba állíthatjuk a természetes számokat és a páros természetes számokat, s tudvalevő, hogy az utóbbi valódi részhalmaza az előbbinek. E párosítás elfogadása azonban valójában választás kérdése. Nekünk éppen a tagadása kell.)
Csak a felszínt kapargattam, mivel csak arra akartam rámutatni, hogy a magabiztosnak tűnő ellenlábasaink gondolkodása mélyén milyen apróságok jelentik a szikla szilárdnak szánt talajt. Jézus kérdezői is meg voltak győződve saját igazukról, s hogy ellentmondást találtak az Írásban.
Sok emberre igaz amit 2Tim4,3-4-ben olvasunk: „Mert lesz idő, mikor az egészséges tanítást el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük, és az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mesékhez odafordulnak.” Álmos nyilván nem őket szólítja meg. Nekünk van arra szükségünk, hogy a meséket ne csak tagadjuk, de értsük is miért mese, s helyette az igazat mutassuk fel. S ahogy ezt Isten feltárja megerősödünk hiszen Isten egy lépéssel megint előbbre vitt a teljes igazságra való elvezetésben.
Egy elgondolkodtató erkölcsi kitérő. A modernek kikiáltott matematika uralkodó irányzatának három kiemelkedő alakja volt George Cantor, Alan Turing és Kurt Gödel. George Cantor elméletét hűvösen fogadták, elmegyógyintézetben halt meg. Alan Turing öngyilkos lett miután homoszexualitás miatt 1 év börtönre ítélték. Kurt Gödel pedig éhen halt, mivel eluralta a rögeszme, hogy meg akarják mérgezni, s csak feleségétől fogadott el ételt, aki azonban kórházba került. Mindhárman azzal a tűzzel játszottak, ami mára a közgondolkodásból teljesen kiszorította az abszolút igazság lehetőség is, amit ma úgy ismerünk, hogy mindenkinek meg van a maga igazsága. Talán nem dőreség a végükben Isten ítéletét látni. Tényleg eluralta őket a káosz.
Pont az említett életpéldákban világossáv ált ítéletet látom saját egyházunkon, mint lelkipásztor. Egyre több egyházi vezető siklik ki, magával rántva másokat is. egyre gyakrabban hallunk lelkészek között a válásról, öngyilkosságról, "mentális betegségekről" - ez utóbbit inkább megközöttségnek tartom, de átkeresztelik tudománynak.
2Th2,11-ben olvassuk, hogy akik nem akarnak hinni az igazságnak azokra Isten a tévelygés erejét bocsátja, hogy higgyen a hazugságnak. Többek között 1Kor1,19-20-ban pedig Isten az ember bölcsességet minősíti. Mt2,15-től kezdődően a kor bölcselkedő elitje megy Jézushoz, majd kullog el, amikor nagy gonddal kigondolt és megérlelt kérdéseikre Jézus játszi könnyedén megfelel.
Ma is a magát bölcsnek tartó gondolkodó elit az, amelyen ott a tévelygés ereje, s Isten ítélete. A XX. század előtt is volt ilyen elit, a protestáns egyházakban is, ehhez köthető a genfiekről idézett cikk, de ide köthető Sükös Pál: A keskeny úton című könyve is. A II. Helvét Hitvallás sem véletlen beszél pislákoló helyzetekről. Ám ekkor még ott volt a fejük fölött, hogy mi van ha Jézus az abszolút igazság. Mára ez az elit odáig jutott a nagy bölcselkedésében, hogy tagadja az abszolút igazság létét, miközben lelkiismeretében ma is ott van. A genfi elit még inkább nem felelt, arra a kérdésre, hogy vajon Jézus Isten, ahogy Jézus kortárs elitje sem felelt arra a kérdésére, hogy János keresztsége Istentől volt vagy emberektől. A modern kor elitje már nem jön zavarba az ilyen kérdésektől. Relativizálja őket. Zárt – értsd relatív – rendszere válogatja, hogy melyikbe tehető fel egyáltalán az adott kérdés,s hogy ott igen , nem vagy eldönthetetlen a válasz. Isten persze ebből is kihívja választottait. Lásd: Eta Linnemann megtérését. http://divinity.szabadosadam.hu/?p=4118 http://divinity.szabadosadam.hu/?p=4132 Nem nehéz észrevenni Pállal a párhuzamot, aki magát szintén hívőnek hitte, majd miután megtért 15 évig tanult, készült mire Isten szolgálatba állította, s akkor már a régit kárnak és szemétnek ítélte. Különösen figyelemreméltó, hogy miként ismeri be, hogy lelkiismerete tartalmazta az abszolút igazságba vetett hitet: „Hogy az általa is oktatott módszertan nem vezet az igazsághoz, rémisztő felismerés volt számára, hiszen – elmondása szerint – az igazság gyermekkora óta vezérlőcsillaga volt ” Tegyük mellé: >> Mivel a történeti-kritikai módszer a cselekvő és beszélő Isten hipotézisét mint okot a szövegek kutatásakor kizárja, a módszer önmagába záródik, és semmiképpen nem vezethet a bibliai beszámolók igazságának elfogadásához. Tökéletesen zárt rendszer, melyből nincs kitörési pont. Linnemann is foglya volt a rendszernek. „Teológusként mélyen belesüllyedtem a történeti-kritikai módszerbe. Ha az Úr nem ragadott volna ki belőle, ma is benne lennék. De az Úr bármit megtehet, meg tud szabadítani bennünket a teológiánkból is.”
A Szátan(=útlezáró) és Diabolosz(=szétdobáló) kezdetektől fogva az igazság magvával operált - de nem a teljessel (lehetett hát ő is a cantori matematika megalapozója, tagadván a teljességet. Ebből a közismert tételből azonban olyan nemszeretem következmények származnak, mely szerint a távol-keleti (fuj-fuj) tanokban, a relaxációban, a pszichomókusok munkájában sem csupán puszta tiszta szemét rejlik. Ha így volna, az volna a legkönyebb: ki velük, és kész, probléma (nem megoldva!) letudva!
Ha viszont "van benne valami" - nos még akkor is kijelenthetjük, hogy "fertőzött" és ugyancsak supp... ki vele.
Bocsássák meg nekem, hogy nem gondolnám ilyen egyszerűnek a dolgot. Amit Isten jónak formált és úgy adott a kezünkbe - lásd pl. a részeges pap által hirdetett Evangélium sokszor felhozott példáját - nem kellene a mosdóvíz és a gyermek példabeszéde szerint elrekkenteni.
Jer2,13. Mert kettős gonoszságot követett el az én népem: Elhagytak engem, az élő vizek forrását, hogy kutakat ássanak magoknak; és repedezett kutakat ástak, a melyek nem tartják a vizet.
Isten egységesen tárta elénk az igazságot és csak az igazságot. Az egyik embernek ez a másiknak meg az a részlete nem tetszik, - vesébe látás miatt - ezért hamisságra cseréli. A hamisság és igazság egy egyvelegét kapja, repedezett kutakat. Az, hogy van benne igaz csak elismerése a forrásnak, hogy azt mégsem lehet teljesen megtagadni.
Az ember addig védi és ragaszkodik a repedezett kútjaihoz, azokat drágagyöngyöknek gondolva, míg a Szentlélek fel nem tárja előtte Jézus Krisztust, mint Igazgyöngyöt, mint az élő víz forrását. Ekkor minden gyűjtögetett drágagyöngy és kiásott kút értelmét és értékét veszti.
Istennel van vitád! 1. vétek: Isten elhagyása 2. vétek: Isten (valami hozzá teljesen méltatlannal való) helyettesítése. Csak az számít, hogy Isten mit gondol a véleményedről.
Ismerve az élő víz forrását, nincs sok értelme repedezett kutak értékeit elemezni. Ahogy drágagyöngyök is értelműket vesztik egy igazgyöngy mellett.
Amíg valaki nem Jézus Krisztust középre helyezve gondolkodik, vitaképtelen a BSZ-el szemben. Evangéliumra van előbb szüksége. Ha már közös alapon állunk, akkor viszont lehet, hogy valamit jobban lát, biblikusabban. Ekkor építő lesz a véleménye.